5281, általános- és középiskolás korú gyermeket nevelő szülő töltötte ki a Szülői Hang Közösség több hónapon keresztül tartó felmérését az iskolai tanárhiány által előidézett helyzetről. A felmérés kiértékelését a szervezet most honlapján ismertette.

Az eredmények lesújtóak:

 a szülők 45 százaléka tapasztalt a kitöltés előtti egy évben súlyos tanárhiányt, amikor valamelyik tantárgyból legalább két héten keresztül nem volt érdemben tanítás.

Összességében a szülők közel harmada (31%) jelzett nagyon súlyos tanárhiányt, amely a kiértékelés szerint egy teljes hónap tantárgykiesést jelent, míg 15% legalább három hónapos tanítási kiesésről számolt be megfelelő tanítók, tanárok hiánya és alkalmazásuk elmulasztása miatt.

Az is kiderült, hogy a szakképzéssel foglalkozó szakiskolák, szakgimnáziumok esetében a legsúlyosabb a probléma, ott a fenti szám már 65%.  A második a helyzet súlyosságát tekintve a gimnáziumok sora, ott 51% számolt be legalább egy tárgyból tanárhiányról, de még az arányaiban jobb helyzetben lévő általános iskolákban is 43% jelezte egyértelműen a probléma fennállását.

A helyzet az eredmények tükrében a Szülői Hang szerint tehát sokkal rosszabb, mint az korábban feltételezték.

A hiány által leginkább érintett tantárgyak közé tartozik az angol nyelv és a matematika, de a gimnáziumok esetében a fizika, történelem, kémia és informatika szakos tanárok között is sokkal kevesebb van, mint amennyien minimálisan szükségesek lennének az órarend zavartalan működéséhez.

Az általános iskolákban nagyon nagy számban előfordul, hogy ének-zenéből, informatikából vagy technikából fél évig is elmarad egy tantárgy oktatása, egyszerűen azért, mert nincs, aki tanítsa azokat. Emellett az is komoly probléma, hogy ha találnak is tanerőt, szinte senki sem marad túl sokáig, így a folyamatos cserélődés a szülők tapasztalatainak 44 százaléka szerint

súlyosan érinti a tanulók teljesítményét, motivációját, érzelmi egészségét az iskolákban.

A szervezet a felmérésekhez fűzött, szöveges szülői kommentárokból is kiválogatott egy 1 300-as gyűjteményt, amely az országban a közoktatásban uralkodó helyzetet az ő szavaikkal jellemzi.

Volt olyan, akiknél a gyerekeket felsőben alsó tagozatos tanár tanította az egyik legfontosabb tárgyból:

„Az ötödik osztályos tanulóknak alsós tanító néni tanítja matematika tantárgyat, mert nincs elég tanár, a napköziben alsós és felsős gyerekek vegyesen vannak, inkább csak gyerekmegőrzés folyik, a házi feladatot meg otthon kell elkészíteni.” (Általános iskola, Csongrád megye)

„Sajnos nálunk pont az érettségi tantárgyból hiányoznak tanárok. Tavaly volt idén már nincs. Magyar Irodalom, Történelem. Egyszerűen elmentek. Valószínű kaptak jobb lehetőséget.” (Szakgimnázium, Pest megye)

Ahol pedig a súlyos hiányt mégis megpróbálják más tanítókkal, tanárokkal pótolni, sokszor ott sincsen túl nagy köszönet a helyettesítésben:

„Bárcsak a lányom tanítónénije hiányzásáról írhatnék. Igaz nekünk nem hiányozna egy percig sem, mert egy pszichopata. Csak ordítani tud a gyerekekkel, a szülőkkel nem kommunikál. Az igazgatónőt nem érdekli, mert gondolom örül, hogy egy tanítóval több van az iskolában. Ha nem tetszik el lehet vinni másik iskolába, megoldást ismerik csak. Felháborító! Elszomorító!” (Általános iskola, Pest megye)

„Évközben jött matek és német tanár is. Nemsokra rá a matek tanár börtönbe került sikkasztással, a németet közös megegyezéssel elküldték mert molesztálta a diáklányokat, ebből kiderül, hogy év közben már csak a „máshova nem jó” keres állást és a hiány miatt talál is. Tehát ahol év elején nincs meg a létszám, félő, hogy már csak alkalmatlan pedagógusok jelentkeznek menet közben. Próbálnánk menekülni, de a környéken mindenhol hasonló a helyzet, ugyanúgy a centrum a fenntartó.„ (Szakközépiskola, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

„Bárkit alkalmaznak szinte, csak menjen.”(Általános iskola, Fejér megye)

A további tapasztalatok közül volt feltűnően sok a tanárhiány következményeinek negatív hatása. Ilyen például a nyelvtanuláshoz is feltétlenül szükséges csoportbontások hiánya, ami miatt a gyerekek kompetenciáit képtelenség megfelelő, előírt módon fejleszteni:

„Idegen nyelv tanárok nagyon hiányoznak, nyelvtagozatos osztályban 20+ létszám csoportbontás nélkül, második idegen nyelv későn indul (ötödikben még nincs)” (Általános iskola, Hajdú-Bihar megye)

„Angol tanár nincs, igy csoportbontás sincs szeptembertől. Mivel a másik csoport 2 leckével le van maradva így azt az én gyerekem most újra tanulja. Így csak hátráltatva vannak jelenleg.” (Általános iskola, Budapest)

„A lányom hat+ nyelvi előkészítős gimnáziumba ment át, és kezdett ebben a tanévben,de ott még csak ismerkedünk. Viszont az általános iskolában ahova előzőleg járt, lennének olyan dolgok amikben változásra lenne szükség. Matematika tanár nincs, alsós tanár tanít fel a felsősökhöz. Tanár hiány miatt két éve folyamatosan év elején állandó változtatgatások a csoportbontásnál, egyik nap/héten van, a másik nap/héten nincs.” (Gimnázium, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

A felmérés általános eredményeiből és a közölt rövid szöveges válaszokból is egyértelműen kiderül, hogy ugyan a szakgimnáziumokban az általános iskolákhoz képest sokkal kegyetlenebb helyzet alakult ki mostanra, az ország egyes vidékei között a tanárhiány tantárgyankénti eloszlásában van csupán némi különbség, a jelenség lakóhely-típustól függetlenül szinte mindenhol előfordul az iskolákban. Ugyanakkor a tanárhiány aránytalanul érinti a matematika, fizika, és idegennyelvi szaktárgyakat.

Korábban az EMMI és a Klebelsberg Központ még letagadta a tanárhiány puszta létét is. Ugyan ezt nemrégen mégis elismerték, de a folytonosan hangoztatott technikai fejlesztések mellett sem terjesztett elő az oktatásért felelős minisztérium egyetlen konkrét javaslatot sem annak kezelésére.

(Szülői Hang)