Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mi történne, ha leállna a paksi atomerőmű?

Szeptember végén derült ki, hogy Belgium 2 atomerőművének 7 blokkjából 6 működését huzamosabb időre le kell állítani, mivel egy részükben a szokásos karbantartási munkálatok időszerűvé váltak, két reaktor pedig azért áll le, mert repedést találtak a kiszolgálóépületek falán. 

Így az észak-belgiumi, négy reaktorral rendelkező Doel mellett található erőműben csak a 3-as blokk üzemel, ami nem lesz képes elegendő áramot termelni az ország ellátásához. Ezért Belgiumnak Németországnhoz és Franciaországhoz kell fordulnia segítségért, azonban hiába próbálja a szolgáltató megfelelő mennyiségű áram importját lekötni, ha hideg lesz a tél, nem tudja teljes mértékben kiegészíteni a leálló reaktorok miatt kieső termelést. Még úgy sem, hogy az ország gázerőműveit és dizelgenerátorait teljes gőzzel üzemeltetik, az ipari felhasználóknak pedig felajánlják, hogy kompenzációt fizetnek, ha mérséklik a fogyasztásukat – írja a G7.

Az áramhiány miatt egy 8 lépcsős intézkedési tervet dolgoztak ki, melyben elsők közt szerepel a teher- és személyszállító vonatok közlekedésének legalább részleges leállítása és az autópályák világításának lekapcsolása, komolyabb gondook esetén pedig az ipari fogyasztók kiszolgálását is felfüggeszthetik.

Az előrejelzések szerint év végéig még úgy-ahogy zökkenőmentesen fedezi majd az import áram a kiesést, azonban ha januárban és februárban is hideg lesz a két szomszédos országban, beszűkülhetnek a német és francia exportlehetőségek is. Ráadásul az import megugrása miatt várhatóan az áram ára jelentősen emelkedni fog, ezért a lakosságot már most arra kérik, hogy spóroljon az energiával.

A lakossági felhasználók számára külön mobilos applikáció is készült, amelyen keresztül mindenki 6 napra előre láthatja, hogy várható-e áramkorlátozás a lakóhelyén,

ugyanis ha minden kötél szakad, három órás csúsztatott időszakokkal a háztartások kiszolgálását is felfüggeszthetik.

A kialakult krízishelyzet azért furcsa, mert Belgiumban már 2009-ben született kormánydöntés arról, hogy 2025-ig bezárják az összes nukleáris reaktort az országban. A jogszabály szerint 40 évi használat után minden reaktort végleg le kell állítani, újakat pedig tilos építeni. Elméletileg 2022-től folyamatosan leállítják az atomerőműveket, amiket gázerőművekkel és megújuló erőforrásokkal helyettesítenek.

Ezekhez legalább 6-8 új gázerőmű építésére lenne szükség, ám a Reuters elemzése szerint még el sem kezdődtek az építkezések, mert még mindig nem egyértelmű az a szabályozói környezet, amely biztosítaná a megfelelő megtérülést. A belga kormány támogatná az építkezéseket, a konstrukciót azonban még az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia. Jelenleg azonban még az is bizonytalannak tűnik, hogy Belgium készen áll-e arra, hogy néhány éven belül véglegesen leállítsa az atomerőműveit.

Belgiumban az atomerőművi termelés adja az ország energiafogyasztásának 40%-át, így a helyzet érdekes példaként szolgálhat idehaza is, mivel ez majdnem olyan, mintha nálunk le kellene állítani a paksi atomerőmű összes blokkját, hiszen a hivatalos adatok szerint ez körülbelül a magyar fogyasztás 35%-ának megfelelő kiesés lenne.

A belga példa tehát nagyjából arányosan szemlélteti, mi történne, ha a hűtést biztosító Duna vize tartósan túl alacsony maradna, felmelegedne, vagy csak megrepedne a paksi atomerőmű egyik fala. Egy ilyen helyzetben Mészáros Lőrinc Mátrai Erőműve a maga 12%-os villamosenegia-termelésével nem igazán húzná ki az országot a bajból, és lássuk be,  megújuló energiaforrásokkal (a villamosenergia-termelés kb. 5%-a) sem állunk túl jól.

(Címlapkép: MVM Paksi Atomerőmű Zrt. / Facebook)

Olvass tovább!