Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A lengyel kormány egyelőre nem rongyolt neki az EU-nak az igazságügyi reformot felfüggesztő döntés miatt

Elrendelte a vitatott lengyel legfelsőbb bírósági törvény rendelkezéseinek felfüggesztését pénteken az Európai Bíróság, illetve ideiglenes intézkedésként a korábban kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére is felszólított. Az illiberális lengyel kormány egyelőre nem ütött meg harcias hangot a döntés kapcsán.

Az Európai Bizottság még szeptember 24-én küldte el az Európai Bíróság elé a lengyel jogszabályok miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárást. A bizottság gyorsított eljárást kért, illetve azt, hogy ideiglenes intézkedésként állítsák vissza a jogszabály előtti állapotot.

Pénteki határozatában az Európai Bíróság ideiglenesen helyt adott a bizottság összes kérelmének, az intézkedések a bíróság a végleges ítéletéig érvényesek. Elrendelték a nyugdíjazások és az érintettek helyére való új kinevezések felfüggesztését, valamint, hogy az eddig kényszernyugdíjazottak a korábbi munkafeltételek alapján visszatérhessenek munkahelyükre.

A Jog és Igazságosság (PiS) által kezdeményezett igazságügyi reform értelmében a lengyel Legfelsőbb Bíróság tagja nem lehet olyan személy, aki 65. életévét betöltötte. Korábban is volt ilyen felső határ, de eddig ez 70 év volt. Ezt a testület korábbi 72 tagja közül 27-en már elérték, egy részük így nyugdíjba kényszerül, a bírálók szerint ezzel a független igazságszolgáltatást gyarmatosítja a PiS.

A bírák az államfőtől kérhetik ugyan a mandátumuk meghosszabbítását, de erre vonatkozóan nincsenek egyértelműen megállapított kritériumok, és a kérelem elutasítása esetén nincs mód bírósági felülvizsgálatra. Az Európai Bizottság ezért indított kötelezettségszegési eljárást, majd – megfelelő válasz hiányában – az Európai Bírósághoz fordult, mondván, a törvény sérti az uniós jogot, aláássa a bírói kar függetlenségének, ezen belül pedig a bírák elmozdíthatatlanságának elvét.

A legfelsőbb bírósági törvény az egyik legjelentősebb kérdése a lengyel belpolitikának: a kormányzó PiS a Fideszhez hasonlóan igyekszik elfoglalni az intézményt, ennek során azonban az ellenzék és a testölet ellenállásába is ütközik. A nyáron, amikor a lengyel elnöki hivatal arról tájékoztatta a sajtót, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróság elnöke, Małgorzata Gersdorf távozik posztjáról, a tüntetők előbb elkísérték dolgozni munkahelyére, majd az Elnöki Palota előtt tüntetésbe kezdtek. A döntést követően Gersdorf azt nyilatkozta, elégedett a döntéssel, de sajnálja, hogy a kormány nem lépte meg azt magától.

Az elmúlt hónapokban több lengyel miniszter vetette fel annak a lehetőségét, hogy szabotálják az Európai Bíróság esetlegesen kedvezőtlen döntését, a döntést követően azonban a kormány egyelőre higgadt.

A fejleményekre Twitteren reagált Beata Mazurek, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság szóvivője, aki arról biztosította a közvéleményt, hogy mivel Lengyelország az Európai Unió tagja, ezért a hatályos uniós joggal összhangban is fognak cselekedni.

Morawiecki miniszterelnök szintén visszafogottan nyilatkozott: csak a döntés kimerítő elemzése után fogják kitalálni a következő lépést.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter korábban azonban annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Uniós szerződés nem összeegyeztethető a lengyel alkotmánnyal, amennyiben az Európai Bíróság EU-s nemzeti bíróságok szervezeti felépítésébe is beleszólhat.

A bíróságok kapcsán folyó küzdelem még hosszú lesz: az Európai Bizottság a bíróságok függetlensége elleni támadásokra hivatkozva indította meg még decemberben a lengyel kormány ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást. Azonos szabály alapján indítottak eljárást a magyar kormánnyal szemben a Sargentini-jelentést elfogadásával egyidőben.

(MTI, Politico, OKO.press; Címoldali kép: MTI)

Olvass tovább!