Péntek délután lezajlott a harmadik bírósági tárgyalás is a hajléktalanságot büntető törvény hatálya alatt eljárás alá vont személy ügyében is. A 61 éves, saját állítása szerint csak átmenetileg az utcán élő nőt figyelmeztetésben részesítette a bíróság.
Az ítéletben enyhítő körülmény volt, hogy a vádlott nem öncélúan valósított meg szabálysértést, nem akart az utcán élni. A bíróság felszólította a vádlottat, hogy ne kövesse el újra a szabálysértést.
A hétfőn életbe lépett törvény értelmében először Gödöllőn indítottak eljárást egy hajléktalan férfi ellen, őt szintén figyelmeztetésben részesítették és 20 ezer forintos bírság kifizetésére ítélték. Ezt követően pénteken egy budapesti hajléktalan férfit ítéltek a 6300 forintos perköltség befizetésére, és őt is figyelmeztetésben részesítették.
A harmadik, 13:15-re meghirdetett tárgyalás csúszással kezdődött, és bár az elején engedélyezték a kép és hangfelvétel készítését, egy szünet után a helyszínen megjelent sajtó nagy részét már nem engedték vissza a terembe, köztük a Mérce riporterét sem. Az élő közvetítést is megtiltották, így csak a tárgyalás első 13 percéről tudtuk közvetíteni. A sajtó kizárására adott indok a helyszűke volt.
A valóban szűkös tárgyalóteremben a vádlott sem foglalhatta a helyet, őt videón kapcsolták őrizete helyszínéről, ami körülbelül 50 méterre volt a tárgyalás helyszínétől. A vádlottat az Utcajogász Egyesület képviselte, ügyvédje indítványozta, hogy a vádlott jelenhessen meg személyesen is a tárgyaláson, mivel távolléte semmivel sem magyarázható. Ezt a tárgyalást levezénylő szabálysértési titkár, Szvobodáné Ladányi Lilla nem engedélyezte arra hivatkozva, hogy a vádlott számára megalázó lenne bilincsben végigmenni a folyosón. A tárgyalás során többször is kommunikációs zavar támadt, mivel a vádlott nem mindig hallotta jól a neki feltett kérdéseket.
A vádlottat azután helyezték eljárás alá, hogy október 17-én és 18-án háromszor figyelmeztették a rendőrök, hogy hagyjon fel a „közterületen való életvitelszerű tartózkodással”, de ezt a figyelmeztetések között eltelt néhány óra alatt nem sikerült megoldania. A nő a budapesti Feneketlen tó partján élt, a rendőrségi beszámoló szerint takarók és párnák is fel voltak halmozva tartózkodási helye körül. A vádlott többször hangsúlyozta, hogy ez csak átmeneti állapot, saját bevallása szerint jelenleg elhunyt élettársa családtagjával pereskedik párjával közös otthona ügyében, reményei szerint a jövőben visszaköltözhet régi lakásába.
Az ügyész alacsonyabb összegű közérdekű munkára tett indítványt, az Utcajogász képviselője viszont azt kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mivel a szabálysértési törvény több ponton is alkotmányellenes, valamint nemzetközi szerződésekbe ütközik. A vádlott védője szerint nem áll fenn a társadalomra való veszélyesség tényezője, és
mivel a vádlott nem akar az utcán élni, ezért az elkövetés nem lehet szándékos.
Ráadásul az elkövetés megállapítása a rendőrség szubjektív ítéletére van bízva. A törvény továbbá ütközik a szociális törvénnyel, amely kimondja, hogy a szociális ellátásban való részvétel önkéntes alapú, az új törvény pedig kényszeríti az érintetteket a részvételre.
A vádlott ügyvédje szerint védence jogai sérültek a telekommunikációs eszköz használatával, ami ellen nem volt jogorvoslat. A tárgyalást levezető titkár azt sem engedélyezte, hogy a védelem tanúja felszólalhasson, aki arról beszélt volna, milyen körülmények között élt a vádlott.
Azt is példátlannak nevezte a védő, hogy egyedül ennél a tényállásnál automatikus az őrizetbe vétel. Ez több ponton is ellentétes a polgári és politikai jogok nyilatkozatával, de a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezményének és az emberi jogok európai egyezményének is ellentmond. Az ügyvéd szerint nem valósult meg a vádba foglalt tényállás, mert a vádlott vissza akart térni korábbi lakóhelyére, erre volt szándéka, terve és lehetősége.
Az ítélethirdetést követően a védők sajtótájékoztatót tartottak, az erről készült felvételt itt lehet megtekinteni:
