A környezetvédelemért felelős uniós miniszterek kedd délutáni ülésén tizenöt tagállam abban állapodott meg, hogy tovább kell szigorítani az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit. Ez azt jelenti, hogy a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A megállapodás résztvevő között Magyarország nincs, de Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia igen.

A luxemburgi tanácsülés fő témája az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése volt. A tanulmányból kiderült, hogy ha károsanyag-kibocsátás a jelenlegi ütemben zajlik tovább, akkor az atmoszféra 2040-re 1,5 Celsius-fokkal lesz melegebb, ami azt jelenti, hogy a tenger menti partszakaszokat önthet majd el a tenger, még gyakoribbá válhatnak a szárazságok, illetve a szélsőséges időjárási jelenségek. A klímaváltozás visszaszorítása érdekében a legfontosabb lépés, hogy a károsanyag-kibocsátás 2010-es értéknek mindössze 45 százalékát szabad a levegőbe engednie az emberiségnek 2030-ra. Ha 2047-re az emberiség teljesen szénsemleges gazdaságra áll át, akkor is csak 66 százaléknyi esélye van arra, hogy a század végéig sikerül az 1,5 Celsius-fokos emelkedésen belül maradnia. Ez volt az első jelentés amely 2015-ös párizsi klímaegyezmény megkötése óta készült.

Az uniós tanácskozáson elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben leszögezték, hogy az EU továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a klímaváltozás elleni globális harcban, és azt is, hogy csak közösen lehet eredményeket elérni. Az Európai Bizottság várhatóan november végén teszi közzé a 2050-es klímastratégiája tervezetét.

És hogy miért nem támogatta az uniós megállapodást a magyar kormány?  Valószínűleg azért nem, mert ahogy korábban Szíjjártó Péter fogalmazott a kormány álláspontjáról ez „drámai pofont adna a német, és ezen belül a bajor autóipar versenyképességének”, és ez „a magyar gazdaság számára is komoly károkat jelentene.”

Pedig például a klímaváltozásért felelős légszennyezettség helyzete Magyarországon nemhogy nem javult, hanem rosszabb, mint Kínában vagy Indiában. Hazánkban rendkívül magas a légszennyezéshez köthető megbetegedések aránya. A részecskeszennyezés hatására évente több mint 10 000, a nitrogén-dioxid-szennyezés miatt pedig legalább 1 200 magyar hal meg idő előtt. A légszennyezettség miatt idén májusban még per is indult hazánkkal szemben.

(alternativenergia.hu)
Címalapkép: Pixabay