Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Igazságot Farkas Flóriánnak!

A Magyar Hírlap Eredményes felzárkózáspolitika címmel közölt interjút Farkas Flóriánnal, a Lungo Drom elnökével, az Országos Roma Önkormányzat vezetőjével és fideszes parlamenti képviselővel. Farkas szerint a Sargentini-jelentés „veszélyezteti a magyarországi cigányság felzárkózását”, és nem ad teljes képet a valóságról.

Farkas nehezményezte továbbá, hogy a Lungo Dromot nem keresték meg a jelentés készítői, ebben az esetben ugyanis kiderült volna, hogy a kormány elkötelezett a rasszizmus, a romaellenesség és a gyűlöletkeltés ellen. Ebben biztosak lehetünk. Farkas Flórián kitartóan ragaszkodik ehhez az állításhoz, ehhez képest jóval nagyobb gondot okoz neki a felzárkóztatásra szánt pénzek elosztása. Ezen a területen azt a kivételes bravúrt is sikerült elérnie, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma alkalmatlannak találta a feladatra, és visszakérte az ORÖ-től a támogatási összegeket. (Az ORÖ ellen több bűncselekménygyanús ügyben nyomoznak a magyar hatóságok, és az EU csalás elleni hivatala is vizsgálódik.)

Kép: Illyés Tibor / MTI

A Sargentini-jelentés egyébként hosszan foglalkozik a magyar cigányság helyzetével, egy korábbi bizottsági jelentésre hivatkozva kijelenti például, hogy

„a romák továbbra is rendszerszintű hátrányos megkülönböztetéssel és egyenlőtlenséggel szembesülnek az élet valamennyi területén, ideértve a lakhatást, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, illetve a társadalmi és politikai életben való részvételt is.”

Ezzel az állítással Farkas Flóriánon kívül valószínűleg kevés magyar roma vitatkozna.

A jelentés az egyes területekre is kitér, és a magyar valóságot ismerő olvasó számára olyan nem meglepő kijelentéseket tesz, mint hogy a roma gyerekeket növekvő mértékben szegregálja – akár szellemi fogyatékosnak minősítve őket – az oktatási rendszerünk, és nagy részüket elzárja a minőségi oktatás lehetőségétől. A dokumentum azt is megállapítja, hogy a romák közt meredeken nő azok aránya, akiknek nincs munkája, és oktatásban vagy képzésben sem részesülnek.

Azt azonban a jelentés nem említi, hogy a roma gyerekek szegregációjának egyik honi élharcosa éppen a korábbi emberminiszter, Balog Zoltán. Farkas Flórián vélhetően nem az erről való hallgatást rója fel a holland képviselőnek.

A roma lakosság általános lakhatási válságán túl a jelentés kitér Miskolc város fideszes vezetésének sorozatos alapjogsértéseire és kényszerkilakoltatásokban is megnyilvánuló rasszizmusára, amely kapcsán a Lungo Drom vezetője – noha előre tájékoztatták a kitelepítéseket előkészítő rendeletről – nem tartotta fontosnak megszólalni.

A jelentés ír továbbá arról, hogy egyre több esetben választanak el szegény gyerekeket a családjuktól, és szó esik a rendőrség elsősorban Észak-Kelet Magyarországon gyakorolt diszkriminatív igazoltatási és büntetési gyakorlatáról is. Vagyis csupa olyan témáról, amelyeken keresztül magyarországi romák tízezrei élnek át rendszeresen súlyos társadalmi igazságtalanságokat, gyakran az állam rasszista diszkriminációja által kísérve.

Néhány ponton a jelentés egyébként elismeri a kormány egyes foglalkoztatás- és egészségpolitikai intézkedéseit. Ezen túl utal a 2010-es esetre, amikor a gyöngyöspatai Gárda-vonulás után a büntető törvénykönyvbe bevezették az „egyenruhás bűnözés” fogalmát.

Farkas az interjúban kifogásolja, hogy a jelentés szerint 2010 után is működtek szélsőjobboldali félkatonai szervezetek Magyarországon, ami – tekintve, hogy számos incidenst követtek el a korábbi Magyar Gárda és más szervezetek egyenruhájába bújt szélsőjobboldaliak 2010 után is – megint csak árulkodó arra nézve, mennyire aggódik Farkas Flórián a magyar cigányságért.

Farkas Flórián tehát hozza a formáját: számára a Fidesz menthetetlen becsületének mentése fontosabb, mint a cigányság helyzete, amelynek a képviseletére felesküdött.

Egy dologban igazat kell adnunk a Lungo Drom elnökének, a Sargentini-jelentés valóban nem ad teljes képet a magyar romák valóságáról. Méltatlanul elfeledkezik ugyanis egy tényről, aminél kevés dolog mond többet: arról, hogy a cigányság első számú politikai vezetője a magyar cigányok jogaiért és felemelkedéséért folytatott küzdelem helyett a romákat ért sérelmek leplezésére szerződött.

Olvass tovább!