Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kiselejtezés helyett olcsóbban kezdik el árulni a szépséghibás zöldségeket, gyümölcsöket

A legtöbb nagy áruházlánc a nem túl szép és gusztusos gyümölcsöket és zöldségeket rendszeresen kidobálja, megsemmisíti. A folyamat úgy tűnik megfordulni látszik, hiszen több lánc döntött úgy, hogy olcsóbban kezdi el árulni a nem túl esztétikus élelmiszereket.

Először, még augusztus elején a Lidl jelentette be, hogy kísérletképpen az Egyesült Királyságban 5 kilogrammos kiszerelésben 1,5 fontért, azaz 550 forintért kezdik el árulni ezeket a gyümölcsöket és zöldségeket.

A Rewe és a cégcsoporthoz tartozó Penny pedig most jelentette be, hogy jövő év elejéig nemcsak a legszebbek kerülnek ki a polcokra, hanem azok az almák, répák, hagymák és krumplik is, amelyek nem olyan gusztusosak. A program beindulását az aszályos nyár is „segítette”, hiszen nincs elég könnyen hozzáférhető zöldség és gyümölcs a piacon.

A közelmúltban egyébként az Európai Unió is komolyabban kezdett el foglalkozni az élelmiszer pazarlással, hiszen az unióban mintegy 88 millió tonna élelmiszer vész kárba. Ez a mennyiség az előállított összes élelmiszer körülbelül 20 százalékát teszi ki, az értéke pedig a járulékos költségekkel együtt 143 milliárd euróra becsülhető.

Néhány évvel ezelőtt a kanadai Loblaw élelmiszerlánc is hasonló cselekvésbe kezdett, mint a Penny vagy a Lidl, hiszen a csúnyább gyümölcsöket és zöldségeket először smoothie-ként kezdték el értékesíteni, majd miután ez a kampány kudarcot vallott, 30 százalékos kedvezménnyel adták a nem olyan szép termékeket. Franciaország harmadik legnagyobb élelmiszerlánca az (Intermarché) már 2014-ben megindított a kampányát, hogy vicces élelmiszer nevekkel népszerűsítsék a szépséghibás gyümölcsöket és zölségeket (Groteszk Alma, Nevetséges Krumpli, Szerencsétlen Mandarin). A formája vagy a mérete miatt kidobásra szánt zöldségek és gyümölcsök áraiból pedig itt is szintén 30 százalékos kedvezményt adtak.

Franciaországban egyébként 2016-ban fogadták el azt a törvényt, hogy a szupermarketekben megmaradt, de kidobásra szánt élelmiszereket fel kell ajánlaniuk a jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak. Ha pedig azok emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, akkor állati takarmány készülhet belőlük.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el  a 2030-ra elérendő fenntartható fejlesztési célokat,  amelynek lényege, a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten az egy főre jutó élelmiszerpazarlás megfelezése, és az előállítási és az ellátási láncokon belül fellépő élelmiszer veszteségek csökkentése.

Az élelmiszerláncok és az emberek pazarlása főleg annak tükrében elkeserítő, hogy a legújabb felmérések alapján a világon 821 millió ember, vagyis minden kilencedik lakos éhezik.

Az ENSZ szerint a konfliktusok, gazdasági visszaesések és klímaváltozáshoz köthető történések, mint szárazságok és árvizek tehetőek felelőssé a folyamatokért.

Ha a trendek pedig tovább folytatódnak akkor 2030-ra az évente kidobott élelmiszer mennyisége elérheti a 2,1 milliárd tonnát, és ez nem egyedül a pazarlás szempontjából elkeserítő adat, hanem a klímaváltozás miatt is, hiszen az élelmiszerpazarlás és az ételek kidobása miatt kerül a légkörbe az üvegházhatású gázok 8 százaléka.

(g7.hu)

Olvass tovább!