Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szexuális zaklatás gyanúja sem ingatja meg a republikánusok bizalmát Trump főbírójelöltjében

A tervek szerint hétfőn folytatódik Brett Kavanaugh meghallgatása az amerikai Szenátus igazságügyi bizottságában:

a Legfelső Bíróság megüresedett székébe jelölt konzervatív bírónak tisztáznia kellene magát a szexuális zaklatás vádja alól.

Az sem kizárt azonban, hogy a bizottság republikánus többsége már ezen a napon jóváhagyja Kavanaugh kinevezését.

A bizottsági meghallgatásokat eredetileg szeptember első hetére időzítették, azok le is zajlottak, a bizottság tagjainak pedig szeptember 20-án kellett volna szavazniuk a jelölés támogatásáról. Csakhogy pár nappal a határidő előtt a Palo Alto-i Egyetem professzora, Christine Blasey Ford szexuális zaklatással vádolta meg Kavanaugh-t.

Ford vallomása szerint 1982-ben egy középiskolai bulin a későbbi bíró egy barátjával együtt részegen egy szobába terelte őt, fogdosni kezdte, majd az ágyra nyomta, megpróbálta lehúzni a ruháját és befogta a száját. Elmenekülnie akkor sikerült, amikor Kavanaugh barátja ráugrott az ágyra.

Bár Donald Trump kiszemeltje tagadja a vádakat, a szenátusi bizottság elnapolta a szavazást, hogy lehetőséget adjon Fordnak és Kavanaugh-nak a vallomástételre. Ezzel párhuzamosan a pszichológusprofesszor vallomását a republikánus média elkezdte kétségbe vonni, alternatív elkövetőket dobálva be a híráramba és aláásva a nő hitelességét. A trumpista Fox News egyik kommentátora szerint pedig még ha igaz is a vád, egy több évtizeddel ezelőtti „ballépés” nem ad elegendő indokot Kavanaugh jelöltségének visszautasítására.

Donald Trump bejelenti Brett Kavanaugh jelölését a Legfelső Bíróságba (Fotó: Twitter / The White House)

Ford – feltehetően az ilyen típusú médiahadjáratokra számítva – kijelentette, csak azután hajlandó vallomást tenni a Szenátus igazságügyi bizottsága előtt, ha a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) kivizsgálja az ügyet.

Nem ez lenne az első eset ugyanis, hogy egy főbírójelölt elleni szexuális zaklatási vád a szenátorok elé kerül, és a múlt azt mutatja, ilyenkor a vádlott sokkal nagyobb védelmet, a vádakat megfogalmazó nő pedig durva lejáratókampányt szokott kapni.

1991-ben például Clarence Thomas meghallgatása után napvilágot látott egy FBI-interjú, amelyen egy fiatal jogász, Anita Hill beszámolt, hogyan zaklatta őt főnöke. A meghallgatás újraindult, Hill vallomása közben azonban több szenátor is végtelenül agresszív módon próbálta aláásni a nő hitelességét. Clarence Thomas végül megkapta a Szenátus támogatását, azóta is a taláros testület tagja.

Ford tehát joggal tart attól, hogy hivatalos FBI-megerősítés nélkül, vallomását lesöprik az asztalról.

Persze 2018-ban, a MeToo-kampány által felszínre hozott szexuális visszaélések nyomán nem olyan könnyű megúszni áldozathibáztatással, így a republikánusok inkább csak gyorsan túl akarnak lenni az egészen. Chuck Grassley, a szenátus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke pénteken bejelentette, hogy előkészítette a szavazást, ha Ford nem jelenik meg hétfőn a bizottság előtt, akkor szavazni fognak Kavanaugh jelöltségéről. Ezzel gyakorlatilag minden további vizsgálat nélkül szabad utat engednének Kavanaugh kinevezésének. Ugyan a Szenátus plénumának is szavaznia kell még a kinevezésről, ám az igazi harcok általában a bizottságban zajlanak.

Nem ez az egyetlen ügy, amiben Kavanaugh érintett lehet

Christine Blasey Ford vallomásával párhuzamosan egy másik szexuális zaklatási ügy kapcsán is felmerült Kavanaugh neve. Igaz, az állítás ebben az esetben nem az, hogy ő követett el ilyen visszaélést, de tudomása lehetett és szemet hunyhatott egykori mentora hasonló tettei fölött.

A Washington Post még tavaly decemberben cikkezett az Alex Kozinski szövetségi bíró által elkövetett szexuális visszaélésekről. Bár néhány beosztottja már korábban is próbált beszélni ezekről az ügyekről, de a nyilvánosság ezeknek rendre nem adott hitelt. A szeptember eleji meghallgatásokon Kavanaugh – aki évekig közeli munkatársa és mentoráltja volt Kozinskinek – tagadta, hogy tudomása lett volna a visszaélésekről, és elítélte mentora cselekedeteit.

Az Interceptnek nyilatkozó kaliforniai ügyvéd, Cyrus Sanai azonban most azt állítja, több ügyfele is hajlandó vallomást tenni arról, Kavanaugh igenis tudott mentora viselt dolgairól, és másokkal együtt szemet hunyt ezek fölött, ezzel is fenntartva a szexuális visszaéléseket toleráló légkört.

Sanai emellett azt is állítja, hogy még júliusban levelet küldött ezzel kapcsolatban Chuck Grassley bizottsági elnöknek, és a bizottság rangidős demokrata szenátorának, a kaliforniai Diane Feinsteinnek, ám egyikük sem reagált megkeresésére.

Márpedig ha igaz, amit az ügyvéd állít, úgy Kavanaugh eskü alatt hazudott a szenátorok előtt, és ez minden más kérdésben, például az ellene felhozott vádak ügyében is alááshatná szavahihetőségét.

A tétek óriásiak

Kavanaugh főbírói kinevezése óriási jelentőségű az amerikai politika szinte minden szereplője számára. Miután a republikánusok szinte egy évig akadályozták, hogy Barack Obama jelöltje, Merrick Garland elfoglalhassa a 2016 februárjában elhunyt Antonin Scalia helyét a Legfelső Bíróságban, Donald Trump egyből hivatalba lépése után kinevezhetett egy bírát a testületbe, Neil Gorsuch személyében. Két év lefogása alatt Kavanaugh lehet a második Trump-kinevezett, és ezzel évtizedekre konzervatív többségűvé válhat az USA legfontosabb igazságszolgáltatási szerve.

Mivel a kinevezések egy életre szólnak, és a Legfelső Bíróság egyben alkotmánybírósági feladatköröket is ellát, így a Kavanaugh kinevezésével

veszélybe kerülhetnének olyan szabályozások, mint az abortusz legalitását biztosító Roe v. Wade ítélet is.

Ráadásul Kavanaugh kinevezése a november 6-i félidős választásokra is kihatással lehet. Az amerikai polgárok ezen a napon újraválasztják a Képviselőház egészét és a Szenátus harmadát is, Kavanaugh botrányai pedig tovább aktivizálhatják az amúgy is jó állapotban lévő demokrata tábort. A RealClearPolitics felmérés-aggregátora szerint a demokraták jelenleg 7,8 százalékot vernek országosan Trump republikánusaira, és minden előrejelzés demokrata alsóházi többséggel számol.

Minél tovább húzódik Kavanaugh kinevezésének ügye, annál tovább növekedhet a demokraták előnye, ezért igyekeznek a republikánusok minél gyorsabban lekeverni az egész botrányt. A FiveThirthyEight arra figyelmeztet, hogy már jelölölésekor Kavanaugh volt a közelmúlt egyik legnépszerűtlenebb főbírójelöltje, ám több felmérés is azt mutatja, támogatottsága tovább csökkent Ford professzor vallomásának napvilágra kerülése óta.

A Kavanaugh-ügy különösen a női szavazókat aktivizálhatja, akiknek politikai részvétele már amúgy is történelmi rekordokat döntöget: ahogy arról korábban beszámoltunk, soha nem indult még ilyen sok esélyes női jelölt egyetlen amerikai törvényhozási választáson sem.

Olvass tovább!