A Magyarországon befektető német vállalatok bizalmát nem ingatja meg a magyar kormány és európai szövetségesei közt élesedő politikai konfliktus. Mi több, az alacsonyan tartott bérrezsimnek és vállalati adóknak köszönhetően, valamint politikai nyomásgyakorlás hiányában a német vállalkozók egyre szívesebben fektetnek be Magyarországon.
A külföldi cégek közül eddig is a németek fektették be a legtöbb pénzt Magyarországon: közvetlen beruházásaik összértéke 2016 végén meghaladta a 18 milliárd eurót, német vállalatok összesen több mint 300 ezer embert foglalkotatnak itthon.
A német tőke jelenléte az illiberális fordulatot követő években csak erősödött: júniusban a Mercedes-gyár alapkövét rakták le Kecskeméten, a BMW és a kormány pedig júliusban jelentették be, hogy a bajor autógyártó Magyarországra költözteti egy üzemét, így már négy német autógyártónak van telepe az országban. A Deutsche Telekom vezére néhány napja személyesen biztosította Orbán Viktort, hogy az óriásvállalatnak a jövőben is fontos partnere lesz Magyarország.
A német cégek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavaszi jelentése szerint a magyar gazdaság állapotát most látják a legjobbnak 2005 óta.
A tendencia vélhetően a magyar kormány és az Angela Merkel vezette nyugat-európai politikai mainstream közti konfliktus élesedése nyomán sem fordul meg, ezt a következtetést vonta le a Privátbankár a német befektetésekre rálátó személyekkel folytatott háttérbeszélgetésekből. A lap által megkérdezettek egy olyan esetet sem tudtak felidézni, amikor egy cég a magyar politika miatt választott volna más országot, vagy emiatt nem bővítette itteni termelését. Sőt, a már itt lévő külföldi vállalatok a lap szerint rég nem látott mértékben akarnak terjeszkedni.
A magyar kormány az elmúlt nyolc évben következetesen alakította úgy a munkavállalói jogokat, adószabályokat és bérrezsimet, hogy a német cégek szívesen telepedjenek le Magyarországon. Néhány tény, amely jól mutatja, miért elégedettek a német nagyvállalatok.
- A 2010-ben módosított sztrájktörvénnyel és a 2012-ben elfogadott új Munka Törvénykönyvével a dolgozói érdekképviselet dolgát megnehezítették, a bérharcban nagy előnyöket adtak a tőkének. Nagyrészt ennek köszönhetően Németországban átlagosan óránként ma már három és félszer annyiba kerül egy munkást foglalkoztatni, mint nálunk.
- Az Orbán-kormányok 2010 és 2018 között kétszer annyi közvetlen állami támogatást adtak a nemzetközi nagyvállalatoknak, mint a 2010 előtti nyolc évben. Az Index 2016 szeptemberi összesítése szerint a 100 millió forintot meghaladó Egyedi Kormánydöntés keretében nyújtott, vissza nem térítendő támogatások 27 százaléka német cégeknél, elsősorban autóipari cégeknél köt ki.
- Sehol Európában nincsenek olyan alacsony válallati adók, mint itthon. A társasági adó 9%-ra csökkentése után a közvetlen állami támogatásokkal együtt a legnagyobb Magyarországon működő cégek körülbelül 5 százaléknyi társasági adót fizetnek.
A magyarországi lehetőségeknek örvendő nagyvállalati vezetők Orbán-rajongása eddig is ismert volt. A Budapester Zeitung főszerkesztője az év elején jelentette ki, hogy
„ha a német cégek választhatnának Magyarországon, 90 százalékuk Orbán Viktorra szavazna”.
A német cégek hazai lobbiereje pedig természetesen a német kormányt is elnéző bánásmódra ösztönzi: nem véletlenül tartott ennyi ideig, míg a deklaráltan illiberális kormány elleni erőteljesebb fellépésre szánta el magát a német kormány.
A Privátbankár forrásai szerint a Sargentini-jelentés azonban nem jelent majd fordulatot a vállalatok stratégiájában, noha vannak, akik szerint a Fidesz Néppártból való kizárása már jelezhet egy határt. A nagy cégek esetleg attól tarthatnak, hogy imázsuk odakozmál az Orbán Viktorral való üzletelés miatt, ez azonban csak akkor lehetne reális veszély, ha ezekre a cégekre hazai nyilvánosság nyomást gyakorolna. Ennek a jeleit egyelőre nem látjuk.
