Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miközben Orbán Brüsszeltől védené a magyar határt, a magyar határon menekülteket bántalmaznak

Tegnap, a parlament őszi nyitányán Orbán Viktor viszonylag sok szót ejtett a kormány bevándorláspolitikájáról.

A miniszterelnök természetesen elsősorban a Sargentini-jelentést bírálta, illetve a magyar határokat féltette.

„A bevándorláspártiaknak egyetlen megoldása maradt: el akarják venni a határvédelem jogát”

– mondta Orbán, aki szerint nem helyes, ha Brüsszel akarja irányítani a magyar határ védelmét, hiszen a határokat nem csak profik, hanem hazafiak védik, és ez olyan többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni.

Szerinte az EU portaszolgálatot akar létesíteni a magyar határon, nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást. Szerinte azért akarják elvenni Magyarországtól a határvédelem jogát, hogy lehetővé tegyék a migrációt.

Ma hajnalra azonban – ahogy azt a Népszava megírta – megérkezett az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottságának jelentése is, ami némileg alapvetően színben tünteti fel mindazt, ami a magyar határon történik.

A bizottság ugyanis felszólítja a magyar hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják felül a külföldi menedékkérők fogva tartására vonatkozó politikájukat, és vessenek véget a kísérő nélküli gyerekek bezárásának a tranzitzónákba. Javasolja továbbá, hogy hagyjanak fel a Szerbiába történő kitoloncolások gyakorlatával, ugyanis vizsgálataik megállapították, hogy

a magyar rendőrök az elfogott, és Szerbiába kísért külföldi állampolgárokat gyakran fizikailag bántalmazzák.

A vizsgálatot végző bizottság illetékesei hatnapos látogatást a röszkei és a tompai tranzitzónákban, emellett a határ szerbiai oldalán is készítettek interjúkat azokkal az emberekkel, akiket a magyar rendőrök toloncoltak vissza Szerbiába.

A kitoloncolt külföldiek mellett a fizikai bántalmazások tényét a küldöttség orvosa is igazolta, miután megvizsgálta az érintetteket.

A magyar kormány természetesen azonnal cáfolta a jelentésben leírtakat, és sérelmezte, hogy az szakmai helyett politikai jellegű megállapításokat tartalmaz. Többek közt azt nehezményezték, hogy a küldöttség inkább az ismeretlen személyektől származó információkat tartotta hitelesnek, míg a bizonyítékokat nem vette figyelembe.

Ezzel szemben a jelentés arra hivatkozik, hogy a rendőrségi jegyzőkönyvek, amelyek bizonyítékul szolgálhattak volna, meglehetősen hiányosak voltak (például az érintett személyek nevét és személyes adatait sem tartalmazták, több esetben egy formanyomtatvány készült egész csoportnyi kitoloncolt személyről, fotókat pedig általában csupán az arcukról készítettek, miközben a bántalmazások nyomat jellemzően testük más részein voltak találhatóak).

Mindezek alapján a bizottság javasolta a magyar szerveknek, hogy alaposan vizsgálják felül a külföldiek fogva tartására vonatkozó politikájukat,

és legfőképpen vessenek véget a kísérő nélküli gyerekek tranzitzónákba zárásának.

A jelentés egyébként azt elismeri, hogy a tranzitzónákban a körülmények tisztességesek, ám azt kiemeli, hogy kialakításuk meglehetősen börtönszerű, mely környezet nem megfelelő a menedékkérők, legfőképpen a családok és gyerekek elhelyezésére.

És miközben egy újabb jelentés erősíti meg, hogy a magyar határon embertelen körülmények közt bánnak emberekkel, a magyar kormány újra csak politikai támadásnak bélyegzi a súlyos állításokat tartalmazó dokumentumot.

Ami ismét csak felveti a kérdést: kit és kitől kell védelmezni a magyar határon?

Címlapkép: Röszke és Horgos, határkerítés. / Csoszó Gabriella, Freedoc
Olvass tovább!