Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Százból 89 közmunkást magára hagy az állam

Százból 89 közmunkást nem tud piaci álláshoz juttatni az állami apparátus – tudta meg a Népszava egy belügyi felmérésből. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány egykori csodafegyvere, a közfoglalkoztatás képtelen betölteni azt a funkciót, amellyel igyekeztek vonzóvá tenni.

Mindeddig ugyanis azzal magyarázta a kormány, hogy miért terelnek százezreket a megalázóan alacsony bérezésű közmunkába, hogy innen könnyebb lesz majd a munkavállalóknak elhelyezkedniük állami segítséggel az elsődleges munkaerőpiacon. Csakhogy a felmérésből inkább az derül ki, hogy önmagának már nem is titkolja az állam – bár erre egyébként szakértők sokasága igyekezett felhívni a figyelmet korábban is –, hogy valójában a közmunkások többsége beragad egy olyan élethelyzetbe, ahonnan nincs továbblépési lehetőségük.

A lap birtokába jutott, nem a nyilvánosságnak szánt belügyminisztériumi belső elemzésében az áll: júniusban a közvetítési kísérletek mindössze 3,3 százaléka volt sikeres, majdnem 89 százaléka kudarccal végződött, mintegy 8 százalék eredményét pedig nem tudták rögzíteni. Alkalmi munkára – mostani nevén egyszerűsített foglalkoztatásra – pedig az egész országban összesen 8 embert tudtak elhelyezni.

Az elemzés szerint 15 százalék körül van azok aránya, akiket tavaly a betanított munkára épülő cégek szívtak fel, ám ez is egy meglehetősen kétséges eredmény, hiszen ez az amúgy sem túl jól fizetett munkatípus az, ahonnan a legkönnyebben bocsájtják el a jellemzően alacsony iskolázottságú munkavállalókat akár egy gazdasági visszaesés, akár – hosszú távon – a technológiák fejlődése miatt.

Szintén a közfoglalkoztatás kudarcáról mesél az az adat, miszerint a tavaly júniusban nyilvántartott közmunkások 80,6 százaléka az előző három évből legalább egyet már közfoglalkoztatottként töltött el – vagyis ötből négy embernek nem sikerült hosszabb távon sem kilépnie a közmunka világából.

Ami pedig az állami felelősséget illeti ezügyben:

a felmérés szerint a januárban vagy februárban megszűnt közfoglalkoztatás után a nyilvántartott álláskeresők 86 százalékát egyszer sem próbálták munkához juttatni.

A közmunkások száma mindezek mellett is folyamatosan csökken, az előzetes tervek szerint idén havonta 160 ezer közmunkásnak adott volna munkát a kormány, de csak 142.930-nak sikerült, jövőre pedig már csak 123 ezerrel számolnak, ám ez elsősorban annak köszönhető, hogy nem találnak annyi embert, ahányat felvehetnének.

A területi egyenlőtlenségek azonban továbbra is fennállnak: a közmunkások harmadát az ország három megyéje (Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar) foglalkoztatja.

És miközben a foglalkoztatási statisztikáinkat még mindig a közmunkások tömegével kozmetikázza a kormány, úgy hírlik, hogy pont az ő kárukra karcsúsítanának a segélyezési rendszeren.

Vagyis most, hogy a közmunkáslufi lassan leereszt, az állam egyre kevésbé töri magát, hogy a rendszerbe kényszerrel beterelt munkavállalók számára bármiféle előrelépési lehetőséget biztosítson.

A közmunkaprogramról és annak hátrányairól itt írtunk bővebben.

Via Népszava/Mérce

Olvass tovább!