Paul McCartney-től Plácido Domingón át a Wikipedia alapítójáig mindenki felszólalt már az EU tervezett új szerzői jogi szabályozása kapcsán. A brüsszeli bürokrácia direktívái ritkán szoktak ekkora hullámokat verni, ám a tétek nagyok: az Európai Parlament szerdai napirendjén szereplő javaslat minden európai polgár internetezési szokásait átrajzolhatja.
A digitális közös piac szerzői jogi irányelveinek tervezett módosítása, amely az elmúlt időszakban az internetes mémeket ellehetetlenítő javaslatként vonult be a közbeszédbe,
kötelezne minden weboldalt, hogy aktívan monitorozza a felhasználók által feltöltött tartalmakat, és még publikálás előtt tiltsa le azokat, amelyek szerzői jog által védett elemeket (kép, hang, programkód, szöveg, mozgókép, stb.) is tartalmaznak.
Az elvontnak tűnő döntés óriási hatással lehet mindannyiunk életére, internetezési szokásaira. Ahogyan Cory Doctorow, az Electronic Frontier Foundation munkatársa egy blogbejegyzésben leírta, rengeteg olyan eset van, amikor az egyszerű internetezők szerzői jog által védett tartalmakat töltenek fel az internetre. Ha például megosztunk egy videót egy buliból vagy tüntetésről, és a háttérben egy jogvédett dal szól, videónkat le fogják tiltani.
Ugyanígy járunk egy szelfivel, ha például olyan pólót viselünk, amin kedvenc zenekarunk egyik albumának borítója szerepel. Vagy ha például egy online bolhapiacra feltöltjük egy eladni kívánt könyv borítójáról készült képet. És igen, ebbe a kategóriába tartoznak a mémek is, hiszen a legtöbb esetben jogvédett fotókból készülnek.
A módosítás emellett kötelezné a nagy internetes platformokat (Facebook, Google, Twitter, Amazon, Youtube), hogy fizessenek az újságoknak, magazinoknak és weboldalaknak, amiért bélyegképek formájában megjelenítik, kvázi átveszik tartalmaikat.
Nem meglepő tehát, hogy a nagy médiakonszernek, akiknek a tartalmai leggyakrabban megjelennek ezeken a platformokon, teljes erőbedobással lobbiznak a módosítás elfogadásáért. Ugyanígy tesznek a nagy kiadók, elsősorban a zenei kiadók, és zenészeik, hiszen így jobban tudnák ellenőrizni termékeik terjedését, és minimalizálhatnák a kalózfelhasználások miatti veszteséget.
A vesztesek oldalán a már említett internetes közösségi platformok állnak, akiknek szigorúbb algoritmusokat kellene bevezetniük, illetve pénzzel is hozzá kéne járulniuk a kiadók, médiumok munkájához.
Sokan azonban úgy vélik, hogy nem csupán ők, hanem a szabad internet haszonélvezői, az átlagemberek is komoly veszteségeket szenvedhetnek. Emiatt még júniusban, a tervezet szakbizottsági vitája előtt tiltakozott nyílt levélben a szabad internet több befolyásos úttörője, például a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales és a Mozilla vezetője, Mitchell Baker is. A Wikipedia júliusban egy napra több országban le is állította saját oldalát, mondván, a módosítás veszélybe sodorhat mindenféle felhasználók által generált tartalmat, így az internetes enciklopédiát is.
David Kaye, az ENSZ szólásszabadságot vizsgáló jelentéstévője szerint az intézkedéssel gyakorlatilag publikálás előtti, algoritmusok által végzett cenzúrát vezetne be az EU.
A javaslat tehát a kortárs digitális kapitalizmus két óriása, a kiadói szektor és a közösségi platformok közötti vitát próbálná az előbbiek javára eldönteni. És bár valóban szükség lenne utóbbiak megzabolázására – ahogy emellett többször is érveltünk itt a Mércén –, de a mostani folyamat a fürdővízzel a gyereket is kiöntené. A két ellentétes érdekű lobbi közötti egyensúlyozásban ugyanis épp a felhasználói érdekek nem játszanak szerepet.
