Ercsi egy 8000 lakosú kisváros Fejér megye Martonvásári járásában. A város sportcsarnoka idén márciusra balesetveszélyessé, használhatatlanná vált. A tetőszerkezet cseréjét – mely hosszú évek óta nem látja el megfelelően a funkcióját – 2018 végére ígérik. Ez a történet minden bizonnyal nem szerepel az ország legégetőbb problémái között, azonban rossz kormányzati szakpolitikák (az iskolák államosítása, a népsport hazai állapota, a Puskás Akadémia, a tao-rendszer) olyan együttállását figyelhetjük meg a segítségével, amely érdemessé teszi a megismerésre.

A városban 1993-ban adták át az Eötvös József Általános Iskolához kapcsolódó városi sportcsarnok épületét. A csarnokot természetesen megviselte az azóta eltelt idő, az ott uralkodó állapotok évek óta nem megfelelők. A legnagyobb problémát a tetőszerkezet beázása és a szellőztető rendszer hiányosságai jelentik. A korábbi városvezetések összesen 8 millió forintot költöttek a tető javítására, de ezek a javítgatások nem szüntették meg a problémát. Végül idén márciusra fajult odáig a helyzet, hogy a pálya és a nézőtér egyes részei balesetveszélyessé, használhatatlanná váltak, a helyi kézilabda csapat hátralévő bajnoki mérkőzéseit sem lehetett a csarnokban lejátszani.

A KLIK

A tetőszerkezet cseréjét tehát év végére ígérik. De kik? A rejtett alany nem véletlen. Ugyanis, hogy ki a fenntartó és mikor miért maradnak el a karbantartási/ felújítási munkák, bonyolult kérdés. A válasz felgöngyölítéséhez 2012-ig kell visszamenni.

A fideszes többség – mely az országot 2010 óta, a várost pedig 2014 óta vezeti – ekkor döntött úgy, hogy átszervezi a közoktatási rendszert. Az állam átvette az önkormányzatoktól az úgynevezett intézmény-fenntartási feladatokat. Ez azt jelenti, hogy 2013 óta az állam dönt például az igazgatók kinevezéséről, a pedagógus-álláshelyek betöltéséről, és az állam állja a pedagógusok és más dolgozók fizetéseit is. Ekkor azonban az Eötvös Iskola, a sportcsarnok és a szintén velük egy épületben található Tanuszoda karbantartása és felújítása még önkormányzati feladat maradt. A feladatok elvételével párhuzamosan az állam nagyjából harmadával csökkentette az önkormányzatoknak juttatott működési támogatások mértékét is. A tanárok szakszervezetei már ekkor arra figyelmeztették a kormányt, hogy a települések ennyi pénzből nem lesznek képesek megoldani az épületek fenntartását. A félelmeik beigazolódtak, az ercsi sportcsarnok állapota is tovább romlott.

A kialakult helyzet miatt aztán 2016-ban országszerte tüntetések és sztrájkok kezdődtek. Bár a tüntetők az állami felügyelet megszüntetését követelték, a kormány az eseményekre azzal válaszolt, hogy elvette a működtetői jogkört is az önkormányzatoktól. Ez Ercsi esetében azt jelenti, hogy az Eötvös Iskola, a sportcsarnok és a tanuszoda továbbra is az önkormányzat tulajdonában van, de a vagyonkezelő egy állami intézmény: a Klebelsberg Központ Dunaújvárosi Tankerületi Központja. Az önkormányzat és a tankerületi központ között Vagyonkezelési szerződés jött létre 2017. január 1-ével. Eszerint a tankerületi központ gondoskodik az épületek állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról, balesetveszély esetén pedig köteles a veszélyt haladéktalanul elhárítani.

A 2017-es átalakítás ellenzői – köztük fideszes polgármesterek is – attól tartottak, hogy a tankerületi központoknak fontosabb lesz a takarékoskodás, mint az átvett épületek állagmegóvása, esetleges fejújítása. Közben oktatáskutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy

az állam a 2012-es átalakítás óta még egyszer sem biztosított annyi pénzt az oktatás finanszírozására, mint amennyibe az valóban került.

Szerintük a pénzhiány miatt a tankerületi központok a feladataikat olyan sorrendben látják el, amekkora politikai kockázatot azok jelentenek a kormánynak. Ezt látjuk Ercsi esetében is. Régóta tudható, hogy a sportcsarnok tetőszerkezetét át kell építeni, de a központosított rendszerben Ercsi igényei semmivel sem fontosabbak, mint a tankerület 29 másik településének igényei. Ezért – és a pénzhiány miatt – a tankerületi központ a beavatkozást halogatta, ameddig lehetett, annak ellenére, hogy szerződéses kötelezettsége lett volna „haladéktalanul intézkedni”. Úgy látszik tehát, hogy a központosított és forráshiányos rendszerben erre kell készülnünk. Amíg egy probléma nem elég látványos, amíg a nép elégedetlensége nem szül kellemetlenséget a fenntartó számára, addig nem érkezik a megoldás.

A népsport

Hogyan juthatott ilyen helyzetbe a város sportcsarnoka, mikor az országot és a várost is vezető fideszes többség szerint Magyarország sportnemzet, sőt mi több: sportnagyhatalom? Hiszen statisztikák szerint például a lakosság számához viszonyítva Magyarország szerezte a harmadik legtöbb olimpiai érmet az újkori olimpiák történetében. Csarnokunk névadója, az ercsi születésű Baczakó Péter is olimpiai bajnok. A kormánynak pedig valóban szívügye a sport támogatása. 2010 óta 1 475 milliárd forintot költöttek ilyen célra.

A rengeteg támogatás túlnyomó része viszont az élsportba, a versenysportba ömlik. Labdarúgó stadionokra 350, a vizes világbajnokság megrendezésére mintegy 130 milliárd forintot költött az állam.

De mit érnek az olimpiai érmek, ha a nép kétharmada egyáltalán nem mozog? Ha nemzetközi összehasonlításban is túl magas országunkban a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya? Ha Magyarországon a negyedik legnagyobb az elhízottak aránya a világon? Ezeken a statisztikákon a szabadidős sport, a népsport támogatásával lehetne javítani. A rendszeres testmozgás ugyanis előnyösen hat az egészségünkre. Csökkenti egy sor megbetegedés kockázatát, javítja közérzetünket, fokozza állóképességünket, megőrzi szellemi frissességünket. Ez pedig a magától értetődő népjóléti haszon mellett, még az ország gazdasága szempontjából is előnyös. A rendszeresen mozgók tovább élnek, fittebbek, többet és jobban dolgoznak, több adót fizetnek, ritkábban betegszenek meg, és ha meg is betegszenek, könnyebben, gyorsabban meggyógyulnak.

Így gondolja ezt a kormányzat is. Legalábbis a 2016-ban meghirdetett „Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program” tájékoztatójában így fogalmaznak:

„Magyarországon a felnőtt lakosság csak 10-15%-a sportol rendszeresen. […] Ezeknek az arányoknak a nagyságrendekkel történő növelése kiemelt érdekünk, hiszen a lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország teljesítőképességét. Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eszköze a mindennapos sportolás, amelyet leginkább a könnyen hozzáférhető és ingyenes létesítményekkel lehet vonzóvá tenni.”

A programban az Ercsi Önkormányzat is kérelmet nyújtott be 3 db sportpark és egy 400 méteres futókör kialakításának támogatására. Az akkori illetékes fejlesztési miniszter támogató döntést hozott, igaz a döntés értelmében végül sajnos csak 1 db sportpark és a futókör épülhet meg.

Míg a kormány a teljes program megvalósítására országosan 2,5 milliárd forintot különített el, addig a támogatásokat odaítélő miniszter 15 000 fős kisvárosában szinte forintra pontosan ugyanekkora összegből stadion épült.

A Puskás Akadémia

A sporttámogatások rendszere tehát ellentmondásos. Ennek jó példája az is, hogy amíg az ország és a város vezetése hagyta, hogy az Ercsiben tanuló gyerekek testnevelésének is helyt adó sportcsarnok használhatatlanná váljon, addig a miniszterelnök háza mellett stadion épült. Azonban a miniszterelnök házának – így tehát a stadionnak is – az 1 500 lakosú Felcsút ad otthont, ezért nézőket toborozni a stadionba sosem volt egyszerű feladat. A probléma megoldására tett egyik kísérlet a térség iskoláit célozza meg. A Puskás Akadémia néven minden évben többmilliárd forint közpénzt felemésztő felcsúti focicsapat évente összesen 450 000 forintot oszt szét azok között az iskolák között, akik legalább három Felcsúton rendezett mérkőzésen legalább 20 diákkal jelennek meg. Az ercsi iskola 2017-ben teljesítette is a követelményeket, a szezon végén pedig átvehették a második helyért járó 150 000 Ft-os ajándékutalványt. Ez a nyeremény nyilván nem azt a célt szolgálja, és nem is elégséges egy sportcsarnok tetőszerkezetének a cseréjére, így

az azóta csarnok nélkül maradt gyerekeknek testmozgás helyett be kell érniük azzal, hogy javarészt külföldi hivatásos labdarúgók testmozgását nézhetik a miniszterelnök háza melletti stadionban.

A tao

A Baczakó Péter Sportcsarnokot persze nem csak az iskolások, hanem minden szabadidejében sportolni vágyó, valamint a város kézilabda egyesülete is használta. Az egyesület akkori elnöke 2015-ben úgy nyilatkozott, hogy

„Lehetőség lett volna rá, hogy induljunk az NBII-ben, de mi két okból nem indultunk. Az egyik az, hogy kiöregedtek elég sokan a csapatból, és abbahagyták a pályafutásukat. A másik ok ez a reménytelen helyzet, itt a csarnokban […] Nem tudtuk, hogy lesz-e tető építve, folytonos beázások […] ez az egész őszi szezon olyan mostoha körülmények között ment le, hogy nem tudtunk melegvízben fürdeni. Két hónapig nem volt fűtés, utána meg melegvíz egyfolytában nem volt.”

A csapatnak 2018 tavaszán a hazai mérkőzéseit már más településen kellett lejátszania. A választás a közeli Martonvásárra esett, amely a járásközponti rangot 2011-ben a Fideszen belüli lobbitevékenység nyomán éppen Ercsitől vette át, és ahol azóta vadonatúj sportcsarnok épült.

A kézilabda az egyik látványsportág, aminek a támogatásáért cserébe a kormány lehetővé tette a vállalatoknak, hogy kevesebb társasági nyereségadót fizessenek. Így ebből a forrásból elvileg lett volna lehetőség az ercsi csarnok felújítására. Ilyen támogatásból sikerült új klubházat építenie Ercsi labdarúgó egyesületének, a Kinizsinek is. A források elosztása azonban politikai szempontok szerint történik. Ez a kijelentés akár egy tizenkettő-egy-tucat manipulatív ellenzéki vélemény is lehetne, ha éppenséggel nem a saját csapatát sirató fideszes Tiba István helyzetértékelésén alapulna.

„A magyar NBI-es klubok anyagi helyzete nem kis részben függ attól, hogy van-e a kormány és Fidesz vezetéséhez minél közelebb álló politikus patrónusuk.”

– mondta Balmazújváros térségének országgyűlési képviselője. Így juthattak milliárdok a miniszterelnök szülőfalujába, a volt adóügyi államtitkár és a volt fejlesztési miniszter városaiba, vagy éppen Martonvásárra. Az Ercsi Önkormányzatban azonban hiába van ¾-es többsége a Fidesznek, az ő párton belüli lobbierejük láthatóan nem számottevő, a város fideszes ex-országgyűlési képviselője pedig egyike azon három vidéki fideszes jelöltnek, akik még ekkora arányú fideszes választási győzelem mellett is képesek voltak alul maradni 2018-ban.

Látható tehát, hogy a kormányzat rengeteg pénzt fordít a sport támogatására, és tisztában van azzal is, hogyan járulhatna hozzá a sport a nép egészségének a javításához. Az eszköz és a cél valahogy mégsem találkozik. Tervszerű, az igényekre reagáló (vagy legalább világos területfejlesztési koncepcióba illeszkedő), fenntartható, a jövő generációknak és széles néprétegeknek egyaránt sportolási lehetőséget biztosító beruházások helyett az erősebb kutya elve, össztársadalmi érdekek figyelembe vétele helyett pedig a szűklátókörű „a mi településünknek legyen jó” elv dönt.

 

A szerző helyi születésű, 2018 év eleje óta látogatja a helyi önkormányzat testületi üléseit.
A tapasztalatairól Ercsi Falanszter néven blogot vezet.