Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Boszniai szerbek: Nem történt mészárlás Srebrenicában

Végleg elutasította az 1995-ös srebrenicai mészárlásról szóló ENSZ jelentést az a bizottság, amelyet a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya hozott létre korábban az események szerb központú felülvizsgálatára. Milorad Dodik államfő ezt azzal indokolta, a banja lukai parlamentben kedden mondott beszédében, hogy az esetet vizsgáló bizottság 1995-ben „ki volt téve a nemzetközi közösség” és a nagyhatalmak „nyomásának”, így pedig inkorrekt megállapításokat tett.

A kormány egyben bejelentette, saját „vizsgálóbizottsága” egy új jelentésen dolgozik az ügyben.

A jelentést Dodik elődje, Dragan Csavics a szerb szakadár elnöki poszton 2004-ben, hosszú tárgyalások után egyszer már elfogadta, ennek az állapotnak vet most véget az új döntés.

A nemzetközi szervezet jelentését, amely megállapítja, hogy a muszlim bosnyákok ellen Radovan Karadzsics szerb milíciája genocídiumot követett el, a jelenlegi, csak Szerbia, Oroszország és néhány szövetségesük által elismert Dodik  ma már inkorrektnek tartja, mivel szerinte

démonizálja a szerbeket, és utólagosan igazolni akarja az 1999-es szerbiai NATO-légibombázást”

Hozzátette azt is, hogy kormánya hivatalos álláspontja szerint a jelentés „eltúlozza a bosnyák áldozatok számát.”

A boszniai szerbek lépésére már reagált Zeid al-Raad Husszein, az ENSZ emberi jogi főbizotsa, az EU szarajevói kirendeltsége és az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, mind elítélték a lépést.

Milorad Dodik, a boszniai szerb állam elnöke / Fotó: Wikipédia

A srebrenicai mészárlás az ENSZ hivatalos számai szerint 8300 férfi lakos életébe került, amikor a holland ENSZ békefenntartók képtelenek voltak megakadályozni, hogy Ratko Mladics boszniai szerb felkelő hadserege körbevegye a főleg muszlim bosnyákok által lakott, kelet-boszniai Srebrenica-Žepa-Goražde térségét. A mai politikai tudás szerint, ahogy a balkáni, véres háború a végéhez közeledett, 1995 július 11-én a szerb szakadárok politikai döntést hoztak és a falvanként kevert muszlim-szerb népességű területen a muszlimok etnikai tisztogatását határozták el.

Erre szolgált a srebrenicai offenzíva, amelyet követően a környező területekről több, mint 35,000 bosnyák áramlott ki a mai Boszniai Szerb Köztársaság területéről, az ENSZ által még  ellenőrzött tuzlai reptér melletti menekülttáborba.

Az atrocitások fő felelősét, Ratko Mladics szerb tábornokot 2017 november 22-én a srebrenicai események miatt ítélte életfogytiglanra a hágai nemzetközi bíróság.

A népirtás azért különösen szégyenletes a nemzetközi közösség számára, mert Srebrenica-Žepa térségét korábban az ENSZ által védelmezett semleges zónának nyilvánították. Az azóta Hágában tetteiért 40 év börtönre ítélt Karadzsics és a belgrádi kormány úgy látta, az ENSZ katonai parancsnoksága diplomáciai okokból képtelen lenne egységesen cselekedni, ha a zónába a szerb csapatok betörnének, így gyakorlatilag azt csinálnak Banja-Luka térségében, amit csak akarnak.

Számításuk a holland békefenntartó csapatok ambivalens hozzállása miatt be is jött.

Az 1995-ös daytoni békefolyamat során Boszniát végül felosztották a két kisebb államra- Bosznia-Hercegovinai füderáció és Boszniai Szerb Köztársaság – Szarajevóban pedig elvileg föderatív központot hoztak létre. Az enyhülés jegyében az atrocitásról készített ENSZ jelentést 2004-re Belgrád, és a boszniai szerbek is elfogadták. A Putyin orosz elnök és Alekszandr Vucsics szerb kormánya által is protezsált Dodik nacionalista irányultságú vezetése mostanra érezte elég erősnek magát ahhoz, hogy ezt a megállapodást felrúgja.

Dodik már régebben, és nyilvános fórumon is egyértelműen megkérdőjelezte a 8372 bosnyák áldozatról szóló jelentést és számokat, és a srebrenicai mészárlást „a NATO által felfújt” esetnek tartotta.

A daytoni béke gyakorlati következménye viszont az lett, hogy az ország gyakorlatilag mind a mai napig kormányozhatatlan, Dodik banja-lukai szerb kormánya ugyanis nem engedelmeskedik Szarajevónak, az ország bosnyák irányítású része pedig a nyugati szövetségesek gazdasági vazallusa, vajmi kevés valódi szuverenitással.

A srebrenicai mészárlásért azonban az elkövető szerbek, az őket védelmező Moszkva mellett súlyos felelőssége van az Egyesült Államok és Nagy Britannia kormányainak is:

Richard Holbrooke, boszniai ügyekkel megbízott amerikai diplomata az esemény után nem sokkal el is ismerte, politikai-diplomáciai taktikából a brit és amerikai ENSZ-csapatok parancsnoksága azt az utasítást kapta, hogy – habár a bosnyák enklávé elestéről hat héttel előtte tudtak – ne tegyenek semmit, hiszen a szerb kegyetlenkedés sajtóhírei segíthetnek majd a konfliktus gyors megoldásának követelése felé billenteni a közvéleményt.

A Guardian 2015-ös évfordulóra készített oknyomozó anyaga az első, amely ezt a felelősséget mélyebben is elemzi.

(MTI, The Guardian // Kép: Kathleen Franklin, Flickr)
Olvass tovább!