Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A ruhagyárak, ahol még jobban kizsigerelik a dolgozókat, mint Ázsiában

A növekvő nyersanyagáraknak és béreknek köszönhetően a textilipar egyre inkább a fejletlenebb országokba húzódik Ázsiában is, a következő nagy központja pedig Etiópia lehet – írja szemléjében a G7 az Intercept riportja alapján.

Itt azonban – noha a munkakörülmények jobbak, mint például Bangladesben vagy Vietnámban – még inkább kizsigerelik az itt dolgozókat, mint ázsiai kollégáikat.

A riport szerint napi 300 forintnak (!) megfelelő, 27 dolláros havi alapfizetésért dolgoznak a 2014 után alapított nagy etióp ipari parkok ruhagyáraiban, amely a legalacsonyabb ázsiai bérektől is elmarad. Vietnamban például 136 és 175 dollár (38 és 48 ezer forint) körül mozog egy ruhaipari munkás átlagos havi bére, Kambodzsában 170 dollár (47 ezer forint) körül van, Indiában 78 és 136 dollár (22 és 28 ezer forint) között, és még a legrosszabbul fizetett bangladesieknek is 65 dollár (18 ezer forint) a minimálbére.

A következő három évben további 15 ipari park megnyitását tervezi a kormány, ezzel mintegy kétmillió új munkahely jön majd létre. 

A ruhagyárak által kínált fizetés nemcsak európai fülnek hangzik borzasztóan kevésnek, hanem a helyi árszínvonalhoz mérten is kiszolgáltatottságban tartja a munkásokat: az Interceptnek több etiópiai gyári munkás azt mondta, hogy családtagjaik támogatására szorulnak, hogy kijöjjenek a havi fizetésükből. A gyári munkások többsége kollégáival közösen bérel szobát, négyen alszanak két duplamatracon a nyers betonaljzaton. A gyárakban főleg fiatal, akár 18 év körüli lányok igyekeznek elhelyezkedni, akik kisebb falvakból költöznek ide. Több órát kell várniuk az állásinterjúra, és ha felveszik őket, egy ötnapos tréningen kell átesniük.

Az ország húzóágazatának a mai napig a mezőgazdaság számít, a lakosság 80 százaléka dolgozik ebben a szektorban, a feldolgozóipar fellendülése csak az utóbbi évek fejleménye. Emiatt természetes, hogy sok dolgozónak, akik erről a területről érkeznek a ruh kihívást jelent egy standardizált multi üzemében dolgozni.

A vezetők sokszor ázsiai országokból érkeznek, és az Interceptnek több alkalmazott panaszkodott az ázsiai vállalatoknál bevett autokrata vezetési modellre. A riport szerint a munkavezetők sokszor agresszíven bánnak és üvöltöznek az alkalmazottakkal, emiatt a gyárakban óriási a fluktuáció, sokan elmennek.

Az etiópiai textilipar felfutásában szerepet játszott egy bangladesi gyárkatasztrófa is. Öt évvel ezelőtt egy nyugati márkák termékeit előállító gyár veszélyessé váló épülete omlott össze. Az épület alsó szintjén működő bank és más üzletek ugyan bezártak, de a ruhagyári dolgozók hiába könyörögtek főnökeiknek, dolgozniuk kellett. Az összeroskadó épület alatt több mint ezren haltak meg, és komoly nemzetközi figyelem fordult az ázsiai ruhagyárak szörnyű körülményeire.

(G7, Intercept)

Olvass tovább!