Magyarországon az elmúlt 5 évben folyamatosan nőtt a munkahelyi balesetet szenvedők száma, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának adatai szerint 2013-hoz képest tavaly hatezerrel több munkabaleset történt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának adatai szerint az idei első negyedévben 4541 munkabalesetet regisztráltak, ebből 19 halálos, 9 súlyos csonkolásos, 36 súlyos és 52 csonkolásos baleset történt az országban, amikért a hatóság összesen 17 millió forintnyi bírságot szabott ki a cégekre.
És bár nem az építőiparban történik a legtöbb munkahelyi baleset, ám a halálos és súlyos kimenetelű események számával éllovas az építési ágazat – emelte ki sajtótájékoztatón Koji László, az Építési Vállalakozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.
A tavalyi évben 23.387 munkahelyi balesetet regisztráltak, összesen 79 járt halálos áldozattal, ezek közül a legtöbb (21) az építőiparban történt.
A szakszervezet elnöke szerint az, hogy az építőiparban ilyen nagy a balesetveszély, főként az ágazat leterheltségével magyarázható (mi is megírtuk korábban, hogy őrült ütemben nő az új építésű ingatlanok száma, ráadásul a helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a kormány az új vidékfejlesztési projektjének keretében bővíti a CSOK-ot).
Koji László elmondása szerint a megrendelések teljesítéséhez ugyan jelenleg épp 60 ezerrel több fő áll rendelkezésre (a munkavállalók száma a szektorban jelenleg 310 ezer), mint az építőipar mélyrepülése idején, csakhogy a hivatalosan foglalkoztatottak 90 százaléka segédmunkás, akik könnyebben szenvednek munkahelyi balesetet, mint a szakmunkások.
Szintén a munkahelyi balesetek kockázatát növeli, hogy a megnövekedett igények miatt szükségessé vált a nyugdíjas korú munkaerő visszahívása is, és bár a szakértők szerint ők sem szenvednek nagyobb valószínűséggel balesetet, mint fiatalabb társaik, ám ha mégis, lassabban gyógyulnak.
A vendégmunkások száma az ágazatban jelenleg 3000-3500 körüli, náluk többek közt a helyismeret, a helyben használt szerszámok, gépek és a hazai munkakultúra ismeretének hiánya növeli a baleseti kockázatot.
Amellett sem érdemes azonban szó nélkül elmenni, hogy a szakszervezetek érdekérvényesítő képességének megnyirbálásával a kormány olyan helyzetet teremtett, amelyben a munkavállalók biztonságos és megfelelő munkakörülményeinek garantálása és kikényszerítése jelentősen nehezebbé vált az elmúlt években (bár nemrég bejelentették, hogy a munkavédelmi tudatosság növelését célzó projektet indítanak), ráadásul miközben a nagyvállalatok társasági adóit jelentősen csökkentették, a kis- és középvállalkozások csupán 1 százalékos adócsökkentést kaptak, az adóterhek és a túlzott bürokrácia pedig rengeteg kisvállalkozást kényszerít a feketegazdaságba, így a munkavédelmi előírások számukra az utolsó utáni helyen állnak a fontossági listán (arról nem is beszélve, hogy a munkáltatók felelősségvállalásával is akadnak óriási problémák).
A munkaügyi hatóság által ellenőrzött munkáltatók 74 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket tavaly.
Az Építési Vállalakozók Országos Szakszövetsége épp ezért tájékoztató anyagokat készített az építőipari munkahelyi balesetek csökkentése érdekében, külön a munkavállalóknak és a munkaadóknak, emellett nincsbaleset.hu címmel honlapot is indítottak, továbbá országszerte programsorozatot terveznek, az MGYOSZ-szal és az Építő, Fa, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségével (ÉFÉDOSZ) közösen, méghozzá uniós pályázati forrásból.
