Péntek délutáni ülésén az Országgyűlés több fajsúlyos törvényt és törvénymódosítást is elfogadott. A 2019-es költségvetés mellett a kormánypárti többség megszüntette a béren felüli juttatások rendszerét, törvényben védte meg a politikusok magánéletét, bevezette a bevándorlási különadót, és elfogadta az új gyülekezési törvényt is.
Szinte mindegyik jogszabályhoz és módosításhoz kapcsolódik valamilyen botrány vagy tiltakozás.
A jövő évi költségvetésben – melynek amúgy is az oktatás lesz az egyik nagy vesztese – a kormány magához rendeli a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti költségvetésének egy jelentős részét, mindezt úgy, hogy előbb kész tények elé állította az MTA-t, majd úgy egyeztetett vele, hogy semmiben nem engedett az Akadémia szempontjainak. Tiltakozásképp Lovász László, az MTA elnöke nem is írta alá a költségvetés MTA-ra vonatkozó rendelkezéseit. A tiltakozások azonban a kormányzati akaratot nem hatották meg.
Ugyancsak tiltakozást váltott ki, ezúttal a szakszervezetek részéről, hogy a kormány megszünteti a béren kívüli juttatások adómentességét, és ezzel gyakorlatban teljesen szétveri a több mint kétmillió embert érintő kafetériarendszert. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta: bár a Nemzeti Bank sem tartja jó ötletnek a kafetéria ellehetetlenítését, a kormány mégis megteszi, a döntés mögött ugyanis személyesen Orbán Viktor áll.
Ugyancsak ma fogadták el a magánéletről szóló törvény módosítását, amely többek között a politikusok magánéletét is fokozottan védi.
Az új jogszabály hatására nehezebbé válhat olyan botrányok feltárása, mint például Rogán Antal helikopterezése vagy Semjén Zsolt rénszarvasvadászata. Bár ezek sokszor közpénzt, de a közhatalom gyakorlását mindenképp érintő ügyek, melyek mostantól szigorúbb törvényi védelmet élveznek.
És nem ez az egyetlen ilyen jellegű döntés: a parlament elfogadta Czunyiné Bertalan Judit Btk-módosítását is, amelynek értelmében akár két év börtön is kiszabható, ha valaki hivatalos személyt hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben „zaklat”. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint ez akár azt is jelentheti, hogy börtönnel fenyegetve próbálnák ellehetetleníteni a politikus házánál rendezett tüntetéseket, vagy akár meg is büntethetnék a tüntetőket.
Az új gyülekezési törvény is elfogadásra került, melynek megítéléséről az elmúlt hetekben itt a Mércén is vita folyt. Bár a törvény maga inkább szükséges pontosításokat tartalmaz, több jogvédő szervezet, köztük a TASZ és az Eötvös Károly Intézet is úgy véli, a gumirendelkezések akár a gyülekezési jog korlátozására is alkalmasak lehetnek.
A bevándorlási különadóról is döntött a Ház: 25 százalékos adóval sújtják a „bevándorlást segítő tevékenységet” végző szervezeteket. A rendelkezés korábban a Stop Soros csomag keretén belül szerepelt, de a választások után a Fidesz kivette azt a nemrégiben elfogadott törvénycsomag rendelkezései közül és külön nyújtotta be. A különadó a törvény szövege szerint érinti a „bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenységet”, a bevándorlással kapcsolatos média kampányokat, szemináriumokat és a bevándorlást segítő hálózatok építését és működtetését.
Ezzel az intézkedéssel a Fidesz lényegében adót vet ki a tőle eltérő véleményekre.
Frissítés (15:20) – Szabálysértéssé változik a hajléktalanság
A pár héttel ezelőtt elfogadott hetedik Alaptörvény-módosításhoz igazította a kormánytöbbség a szabálysértési törvényt. A módosítás értelmében október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen. Az utcán élő hajléktalan emberek ellen akkor indul szabálysértési eljárás, ha 90 napon belül háromszor felszólítja őket a rendőrség, de a felszólításnak nem tesznek eleget, és továbbra is közterületen tartózkodnak.
(nyitókép: MTI / Balogh Zoltán)
