Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Merkel leghosszabb napja: nem jutottak dűlőre a tagállami vezetők a „minicsúcson”

Jócskán estébe nyúlt előtti informális munkaértekezlet, amelyen 16 EU-tagállam vezetői vettek részt, hogy menekültpolitikai kérdésekben közelítsék álláspontjaikat, ami a 28-ai hivatalos csúcstalálkozó legkényesebb kérdésének ígérkezik.

Anegela Merkel német kancellár – aki számára talán a legnagyobb téttel bírt a találkozó – a „minicsúcsot” követően  elmondta, hogy az egynapos rendkívüli munkaértekezleten résztvevő uniós tagországok vezetői részéről jó szándék mutatkozott, sok kérdésben volt egyetértés, de voltak nézetkülönbségek is. Az este végső konklúziójával kapcsolatban leginkább semmitmondó nyilatkozatot tett: „Mindenki részéről erőfeszítésekre van szükség a megoldás érdekében. Akik erre hajlandóak, azokkal közösen kell keresni és megtalálni a megoldást” – fogalmazott a német kancellár.

Merkel a határvédelem erősítésének fontossága mellett hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy megállapodást kössenek Líbiával és más származási országokkal is, amelyre példaként az Európai Uniós és Törökország között létrejött migrációs egyezményt említette. Mint elmondta, a tanácskozás résztvevői mindannyian egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell az illegális migrációt és fontosnak nevezték a határok védelmét is. Kiemelte, nem lehet az, hogy egyes frontországok egyedül maradnak az elsődleges migráció kezelésével, amíg mások csak a másodlagos – az unión belüli – migráció feladatainak megoldásával foglalkoznak.

Ez utóbbi kijelentésével alighanem Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknél jobban kevesen értettek egyet, aki a beszámolók szerint „rendkívül elégedetten” nyilatkozott a tanácskozást követően és kijelentette, a vita során sikerült megtalálni a helyes irányt a migrációs kérdések megoldása érdekében.

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint pozitív elmozdulást értek el a külső határok védelmét illetően és nagyon sokan támogatták azt a korábban, már 2015-ben felvetett osztrák javaslatot, amely szerint a Földközi-tengeren megmentett migránsokat nem az Európai Unióba, hanem azon kívüli országokba kell vinni.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök fontos lépésnek nevezte az egyes tagországi álláspontok megvitatását és reménykeltőnek nevezte, hogy több kérdésben volt egyetértés, mint véleménykülönbség.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozó követően kijelentette, közel van az európai megoldás, ugyanakkor egyes országokban politikai nyomás mutatkozik a migrációs kérdésekkel kapcsolatban.

A vasárnapi találkozót Merkel és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte a június 28-ai hivatalos EU-csúcs előtt – ahol a legmegosztóbb téma várhatóan a menekültügyi rendszer reformja lesz – annak érdekében, hogy a tagállamok összeurópai, vagy legalábbis minél konszenzuálisabb megoldást dolgozzanak ki a migráció kérdésében.

A migrációs „minicsúcson” 16 ország, Ausztria, Bulgária, Franciaország, Görögország, Málta, Németország, Olaszország és Spanyolország, valamint Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Svédország és Szlovénia képviseltette magát. A visegrádi államok csütörtökön jelentették be, hogy nem kívánnak részt venni a találkozón, mert álláspontjuk szerint a menekültkérdésről szóló miniszterelnöki, legmagasabb szintű kormányzati megbeszélések megszervezése az Európai Tanácsra tartozik, és nem az Európai Bizottságra.

Az előzetes vélekedések szerint is kevés esély mutatkozott arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, és hasonlóak a kilátások a csütörtöki találkozó előtt is.

A vasárnapi értekezleten a hírek szerint alapvetően két elképzelés feszült egymásnak: Angela Merkel koncepciója arról, hogy gyors, kétoldalú megállapodások sorozatával enyhíthető lesz a migrációs helyzet okozta feszültség, illetve Giuseppe Conte nemrég hivatalba lépett olasz miniszterelnök terve, aki a dublini egyezmény átfogó reformjának vázlatával készült az értekezletre.

Kép: Isa-Maria Smith Twitter

A német kancellárnak több forog kockán a menekülthelyzet közép- és hosszú távú kezelésénél a csütörtöki hivatalos csúcstalálkozó előtt: a kialakulóban lévő koalíciós válságra is választ kell találnia, miután a menekültüggyel kapcsolatban konfliktusba keveredett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártjával, a kormányzó koalíciós partner Keresztényszocialista Unióval (CSU). Míg ugyanis Angela Merkel és a CDU vezetőinek többsége közös, „európai megoldást” sürget egy új menekültügyi rendszer keretében, a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter és pártja tartós megoldást akar a menekültek visszautasításával kapcsolatban, és nem enged abból, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjaitól meg kell tagadni a belépést az országból, Seehofer pedig az elmúlt hetekben világossá tette, hogy nem fog hezitálni, és belügyminiszteri jogkörét érvényesítve le fogja zárni a német határt a menedékkérők előtt.

A Németországgal, Franciaországgal és Spanyolországgal valóságos dipolmáciai háborút vívó (utóbbi esetében olaj volt a tűzre az Aquarius-ügy) Olaszország képviseletében a találkozóra érkező Giuseppe Conte az előzetes információk szerint hajlandó lenne engedni a „másodlagos mozgások” kérdésében, vagyis nem zárkózik el teljesen attól, hogy visszafogadja azokat a migránsokat, akik Olaszországban léptek az EU területére, majd innen más tagállamba mentek tovább, ahol nem részesültek menedékjogban. Ezt azonban addig nem hajlandó megtenni, amíg nem születik döntés a migránsok EU-n belüli arányos szétosztásáról. Ezért cserébe viszont az olasz kormány a dublini rendszer módosítását szorgalmazza a  azzal a javaslattal, hogy az Olaszországba érkező migránsokat azonnal osszák szét a tagállamok között, hogy a menekültek és a gazdasági bevándorlók azonosítása és utóbbiak esetleges kiutasítása ne egyedül Olaszországot terhelje.

(MTI, Politico, Die Welt)

Olvass tovább!