Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rétvári Bence szerint már szinte senkinek sem okoz gondot lakhatásának megfizetése

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy

„egyre kevésbé megterhelő a háztartások alapvető kiadásainak előteremtése, és egyre nagyobb arányban jut a családokban pénz fogyasztásra, kényelmi kiadásokra.”

Az államtitkár az Eurostat friss adataira hivatkozott, melyből kiderült, 2017-ben Magyarországon az EU-s átlag alatt volt azon háztartások aránya, melyekben a lakhatási kiadások meghaladták az összes bevétel 40 százalékát.

Az Eurostat adatai szerint a tavalyi évben a magyar lakosság 10,7 százaléka élt olyan háztartásban, melynek összbevételének több mint 40 százalékát tették ki a lakhatásra fordított kiadások, tehát például a lakbér, a lakáshitel, vagy a rezsidíjak. Az EU-s átlag 2016-ban (2017-es átlag még nincs, mivel a tavalyi évre csak 7 tagállam adatai elérhetőek) 11,1 százalék volt, tehát ehhez képest valóban alacsonyabb a magyar szám.

Ábra: A teljes lakossághoz képest azon állampolgárok aránya az EU tagállamaiban, akik olyan háztartásban élnek, ahol a lakhatási kiadások elérik vagy meghaladják a 40%-ot az összbevételhez képest. Forrás: Eurostat

Rétvári nyilatkozatában érdekes módon nem a 2017-es adatot említi, hanem a 2016-ost, amikor a vizsgált háztartások aránya csak 8,8 százalék volt az egész lakossághoz képest. Sőt, azt emeli ki, hogy a 2012-es 15 százalékhoz képest mekkora eredmény a „legfrissebb” 9 százalék alá csökkent arány.

Szerinte ez az eredmény a rezsicsökkentésnek, az adócsökkentésnek és a béremeléseknek köszönhető.

Az az Eurostat adataiból nem derül ki, pontosan mi a közölt számok forrása, de például a Habitat for Humanity civil szervezet éves lakhatási jelentésében kicsit más arányokról számolt be a 2016-os évre vonatkozóan. Egyrészt a Habitat jelentésében az összbevétel 35 százalékától számítják azt a határt, ami már megfizethetőségi problémákat okoz, nem pedig 40 százaléktól, másrészt szerintük ezt az arányt 2016-ban a magyar háztartások 12,2 százaléka érte el. (Az Eurostat adatai szerint a 40 százalékos határt a teljes lakossághoz képest a magyarok 8,8 százaléka érte el 2016-ban.)

A Habitat jelentése továbbá kiemeli, hogy a teljes bevételhez képest aránytalanul magas lakhatási kiadásoknak különösen a bérelt magánlakásban élők vannak kitéve, közülük 56,6 százalék költi jövedelmének több mint 35 százalékát lakhatásra. Magyarországon ugyanakkor a lakosoknak túlnyomó többsége, körülbelül 90 százalék saját tulajdonú lakásban él, úgyhogy ez az arány viszonylag keveseket érint.

De ennek ellenére, még ha csak az Eurostat adatait vesszük is alapul, akkor is

több mint egy millió magyar költi a bevételeinek 40, vagy annál magasabb százalékát csak a lakhatására.

Nem beszélve arról, hogy – bár erről Rétvári Bence nem ejt szót – az érintett háztartások száma majdnem 2 százalékkal nőtt 2016 és 2017 között. Valóban egyre kevésbé lennének megterhelőek a lakhatási költségek?

Olvass tovább!