Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Így trükközhetnek a diszkontláncok a részmunkaidővel

Jól csengő, teljes állások díjazására hajazó fizetési ajánlatokkal kecsegteti leendő részmunkaidős dolgozóit a két német áruházlánc, az Aldi és a Lidl. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSz) elnöke szerint azonban közelebbről nézve korántsem olyan előnyösek ezek az ajánlatok, legalábbis a bolti munkára jelentkezők szempontjából nem azok – írja a 24.hu.

Bubenkó Csaba, a KDFSz vezetőjének az a tapasztalata, hogy a részmunkaidő kiszolgáltatottá teheti a dolgozókat. Sőt, szerinte „a törvényes pénzlenyúlás hivatalos formájáról” beszélhetünk a nem nyolc órában dolgozókat érintő gyakorlatok esetében. Az érdekvédők elnöke szerint a probléma lényege az, hogy míg egy nyolc órára bejelentett alkalmazottat a törvény szerint nem lehet egy nap négy óránál kevesebbet dolgoztatni, egy részmunkaidős esetében azonban ez lehetséges.

A részmunkaidős dolgozónak ez azért nem jó, mert a munkáltató így megteheti, hogy behívja mondjuk két órára, vagy hazaküldi előbb, ha nincs több munka, és ennek megfelelően csak a ledolgozott munkaórák után járó bért kapja meg.

Ha nyolcórás dolgozót küldenének haza, akkor a nyolc órát kellene kifizetni neki, hiába küldték haza előbb. A túlórák kapcsán már más a helyzet: az időkereten felüli munkáért ugyanúgy jár a pótlék a részmunkaidős dolgozóknak is.

A 24.hu megkereste a kifogásolt gyakorlat kapcsán a két üzletláncot. Mind az Aldi, mind Lidl úgy reagálta portálnak, teljesen korrektnek tartja a foglalkoztatási gyakorlatát.

Az Lidl szerint amennyiben a munkavállalónak a keretidő végén túlórája keletkezik, a vállalat a keretidő végén pótlékokkal együtt biztosítja ennek kifizetését. Ha pedig a keretidőn belül lesz munkaterven felül túlóra, akkor az aktuális hónap végén fizetik ki a pótlékkal kiegészített bért – írta a cég.

A Lidl Magyarország munkavállalóinak több mint 70 százalékát 8 órában, 25 százalékát 6 és 7 órában, míg 5 százalékát 1-5 órában foglalkoztatja. A vállalat az üzleteiben és raktáraiban dolgozó fizikai munkavállalóknál a napi óraszámtól függetlenül 3 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, a törvényi előírásoknak megfelelően.

Az Aldinál ezzel szemben a dolgozók jelentős arányban részmunkaidősek. Különösen az értékesítési dolgozók vállalnak munkát ilyen feltételekkel – az üzletvezetők kivételével a bolti dolgozók majdnem 100 százaléka részmunkaidőben dolgozik. A logisztikai dolgozóknál is jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, de kisebb arányban előfordul az ügyviteli területeken is. A cég azt állítja a 24.hu-nak írt válaszában, hogy a bérezési és juttatási csomagjaik révén munkatársaik részmunkaidőben is olyan jövedelemben részesülnek, mint máshol 40 órában, egyúttal több idejük marad családjukra, barátaikra.Nem titkolták azt sem, hogy előfordul túlmunka, de ennek elszámolását a Munka Törvénykönyvének szabályai szerint végzik.

Arra ugyanakkor egyik cég sem reagált, jellemző-e náluk, hogy a részmunkaidősöket időnként behívják a szerződöttnél rövidebb időre, vagy 1-2 óra után hazaküldjék, illetve hogy szorgalmazzák-e a pótlék helyetti szabadnapot.

(Forrás: 24.hu)

Olvass tovább!