Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Fidesz most már mindenhonnan kitiltaná a hajléktalan embereket

Az Orbán-család korábbi ügyvédje és az újonnan parlamenti képviselővé avanzsált Bajkai István kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz azt kéri a kormánytól, a jelenlegi alkotmánymódosítás keretében emelje be az Alaptörvénybe azt is, hogy legyen tilos a közterületen való életvitelszerű tartózkodás, írja az Index.

Ez Bajkai szerint azért szükséges, mert vannak, akik számára „megterhelő”, hogy emberek az utcát használják „lakásnak”, és különben is van elég hely a szállókon, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megteremti a lehetőséget arra, hogy rendezze az életét és a lakhatását.

Az Alaptörvényben jelenleg is benne van, hogy „törvény vagy helyi önkormányzat rendelete […]jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.” Bajkai szavai alapján a különbség ott rejlik, hogy

a jelenlegi szabályozás csak „a közterület meghatározott részére” vonatkozik (ha a közterület világörökségi területnek minősül, vagy ha a helyi önkormányzat a területet a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmében kijelöli), míg a módosítás után már nem lenne ilyen típusú korlátozás.

A Fidesz-KDNP kormány először 2011-ben próbálta meg ilyen módon kriminalizálni a hajléktalanságot, akkor a szabálysértési törvénybe foglalták bele a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tiltását. (Az önkormányzatok már ezelőtt is hozhattak olyan rendeletet, amely megtilthatta az utcán alvást.) A törvény 2012-es hatálybalépése után az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a törvényt és megsemmisítette. Ezt követően került bele az Alkotmányba a fent idézett passzus 2013-ban, így már belekerülhetett a szabálysértési törvénybe is a tiltás.

Közvetlenül a hajléktalanság kriminalizációját lehetővé tevő paragrafus fölött szerepel az Alkotmányban a következő mondat: „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.” Ez az, amit a kormány Bajkai szerint már megtett a szálláshelyek „biztosításával” és a „rendkívül sikeres” közmunkaprogram létrehozásával.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezetője, Biró Péter tavaly ősszel 8-10 ezerre becsülte a Budapesten élő hajléktalanok számát, míg szálláshelyből körülbelül csak 3000 van a fővárosban. A közmunkaprogramról és annak hasznáról a lakhatás biztosításában nem is beszélve: havi 81 ezer forintból milyen szállást lehet kifizetni Budapesten, pláne, ha az ember még enni is szeretne?

Bajkai István szerint az, hogy „egyesek” életvitelszerűen tartózkodnak az utcán, az „nagyon sokak számára, úgymond, megterhelő”, és „rendkívül nehézzé teszi a város  otthonként történő kezelését.” Valószínűleg megterhelőnek érzik a hajléktalanságot azok is, akik az utcán élnek, csak nekik ez nem oldódik meg annyival, hogy újfent kriminalizálják őket Magyarország alaptörvényében.

Címlapkép: A Város Mindenkié (AVM) menete a lakhatási jogért 2016-ban / Csoszó Gabriella
Olvass tovább!