Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

30 ezer diák jogait sértette a tavalyi szakérettségi

A 2017-es szakmai érettségit követően három érintett fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához. A diákok azt sérelmezték, hogy úgy kellett az új szakmai tantárgyból kötelezően vizsgázniuk, hogy a részletes követelményeket csak 2016. december 28-án ismerhették meg.

Székely megállapította, hogy az érettségi körülményei valóban súlyosan sértették a jogbiztonság követelményét.

A 2016-2017-es tanév előtt a kormány elindította – már a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alatt – az új szakképzési rendszert. A sokak szerint átgondolatlan és felelőtlen átalakulás részeként drasztikusan csökkentették a közismereti óraszámokat, bevezették a korábban ismeretlen komplex természettudományos tantárgyat és kötelezővé tették a szakmai tantárgyból az érettségi vizsga letételét.

Mindez nemcsak teljesen felkészületlen módon zajlott (a tanév kezdetén még nem készültek el az új kerettantervek, az új tárgyakból nem volt tankönyv), de

lényegében kényszerpályára is állította a szakképzésben résztvevő diákokat, akiknek a változtatások következtében lényegesen csökkentek az esélyeik arra, hogy esetleg iskolát, pályát változtassanak.

Különösen a 2017-es szakmai érettségit övezte nagy felháborodás, mivel egészen 2016. december 29-ig nem hozták nyilvánosságra a pontos követelményeket, ráadásul a tanulási nehézségekkel küzdő diákokra vonatkozó, korábban megírt szakvéleményekbe sem kerültek bele a szakmai tárgyak, így azokkal kapcsolatban nem tudták érvényesíteni az érettségin az őket illető felmentéseket.

A felmerülő problémák miatt a szakképzésben tanuló diákok egy csoportja nyílt levelet írt Varga Mihálynak, Balog Zoltánnak és Palkovics Lászlónak, hogy változtassák meg az érettségi rendszert, a Tanítanék Mozgalom pedig az EMMI épülete elé szervezett tiltakozó performanszt az érettségi előtt. A Zöld Kakas Líceum igazgatója, Kerényi Mária a Tanítanék demonstrációján a Mércének úgy nyilatkozott, a diákjai lehetetlen feltételek mellett kell, hogy érettségizzenek. „Mi álljuk a sarat, de annyira jó lenne, ha nem a sarat kéne állni, hanem egy tisztességes, békességes érettségit lehetne levezényelni” – tette hozzá.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatásügyi ombudsman egyetértett a tiltakozókkal, „mártír-generációnak nevezte az érettségizőket, de Székely László is jelezte már akkor is, hogy „a szakgimnáziumi rendszer bevezetése és a továbbtanulás nyelvvizsgához való kötése sérti a diákok alapjogait.”

Mindennek ellenére végül nem változtattak az érettségi követelményein, aminek meg is lett az eredménye: hibás feladatsorok kerültek bele a szakmai érettségikbe, nyelvi hibák voltak a kéttannyelvűek írásbelijében és végül valóban nem tudták érvényesíteni a felmentéseiket a tanulási nehézséggel küzdők.

És most, több mint egy évvel a történtek után az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy valóban jogsértően későn léptették életbe a szakmai érettségi követelményeit. Székely László szerint

„a vizsgatárgy követelményeit meghatározó miniszteri rendelet 2016-os többszöri módosítása, annak 2016. decemberi kihirdetése, majd szinte azonnali, a kellő felkészülési idő biztosítását teljesen figyelmen kívül hagyó életbe lépése súlyosan sértette a jogbiztonság követelményét,” – írja az MTI.

Az ombudsman a sajátos nevelési igényűekkal szemben érvényesülő igazságtalanságra  is felhívta a figyelmet jelentésében.

Székely felkérte a minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogalkalmazói gyakorlat egyértelműsítése és világossá tétele érdekében. De sajnos ez már azon a körülbelül 30 ezer diákon, akiknek tavaly jogsértő érettségin kellett résztvenniük, már nem segít.

(MTI)

Címlapkép: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!