Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Százmilliárdokat költünk állami szerencsejátékra

A kaparós sorsjegy, a lottó és a sportfogadás mind azok a szerencsejátékok, amikre az állam jó szívvel adja áldását, ugyanis az utóbbi években sikerült úgy alaktítania a piacot, hogy ő járjon a legjobban – vagyis már a szerencsejáték függőség sem akkora probléma, ha állami cég profitál belőle.

A G7 portál kicsit utánaszámolt a Szerencsjáték Zrt. 2017-es árbevétele alapján annak, hogy egy magyar felnőtt átlagosan 54 ezer forintot költött szerencsejátékokra, ami azt jelenti, hogy a magyar emberek minden 60. megkeresett forintjukat a Szerencsejáték Zrt-nek, vagyis a magyar államnak adják.

Az állami cég óriási növekedést könyvelhetett el tavaly: a 2016-os 386 milliárd forint után 2017-ben már 436 milliárd forintos árbevételről számolt be (ez nem a tiszta profit), ami öt évvel ezelőtt még fele ennyi volt.

A szerencsejátékra költött összeg növekedése megdöbbentő például az átlagbérek növekedéséhez képest is, de van rá magyarázat.

Az egyik ok az, hogy az állam 2012-ben betiltotta a kocsmai játékgépeket,

a 100 milliárdra becsült játékgép piac közönsége ezzel azonban átszokott a kaparós sorsjegyre, amivel ugyan kevesebbet lehet bukni, így is rengetegen havi tízezreket költenek rá.

A játékgép függőség nagyjából 300-350 ezer embert érintett, ezért fontos lépés volt a gépek betiltása, az így elbukott évi 20-30 milliárd forintos játékadót viszont nem igazán érezte meg az állam, ugyanis nagy része visszafolyik a sorsjegyek eladásával a Szerencsejáték Zrt. zsebébe.

A sorsjegyek mellett a sportfogadás is felvirágzott, 2010 és 2016 között négyszeresére nőtt a bevétel, ami nagyrészt az online kaszinók és sportfogadó irodák blokkolásának möszönhető. Így maradt az Andy Vajna-féle online kaszinó és a Szerencsejáték Zrt. online Tippmixe. Annak ellenére, hogy egy svéd cég pert nyert ez Európai Bíróságon a magyar állam diszkriminatív szabályozása ellen,

a hazai kaszinózók és sportfogadók már megszokták Andy Vajna és az állami Szerencsejátk Zrt. által kínált játéklehetőségeket, így  sikerült elhappolni a külföldi cégek közönségét is.

A G7 szerint arányaiban az ötöslottóval lehet a legkevesebbet nyerni – ez esetben leginkább az erős márka vonzza az embereket, a legkevesebbet pedig sportfogadással lehet veszíteni – nem véletlenül teszi ki ez a Szerencsejáték Zrt. bevételeinek 44%-át. A kaparós sorsjegy esetében egyszerre nem lehet nagyot bukni, inkább az addiktív jellege okoz problémát (bár végső soron ez is sok pénz elvesztéséhez vezethet).

A Szerencsejáték Zrt. minden elköltött három forintból egyet elvesz, így a lottózók gyakorlatilag önként adóznak az államnak és támogatják a Szerencsejáték Zrt. gyarapodását is.

Olvass tovább!