Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

120 ezren már tudjuk: nem vagyunk egyedül!

Két dolgot érdemes megállapítani a tegnapi tüntetésről. Ez a tüntetés semmit nem oldott meg az ellenzék problémáiból, ellenben nem is erre volt hivatott, ez a tüntetés csak és kizárólag arról szólt, hogy jelezze: a Fidesz választási győzelme ellenére óriási gondok vannak az országban, amit nem fedhet el a kétharmad.

Teljesen fölösleges pont ezért elemezni a szónokokat, bármit, ami a színpadról elhangzott. Ha a tüntetés szervezői bejelentenék, hogy mégse követenek új választásokat, hanem mondjuk helyette az egészségügy rendbetételét, ugyanannyi ember menne ki jövő szombaton.

Ugyanis nem ez a tét, ami kihozta a tiszafüredi 40 éves apukát, aki az utolsó ötezreséből jött tüntetni, mert a helyi oligarcha elvenné a kertjét, vagy a csepeli devizahitelest, aki miközben a háza elvesztése fenyegeti, azt hallja a tévéből, hogy megoldották a problémáját, vagy az apukát, akinek a gyerekéhez nincs logopédus az iskolában, mert erre nem jut pénz, és azt a 120 ezer embert, aki egyként a katasztrófa szélén áll saját életében, és nincs vesztenivalója.

Ezeket az embereket az vitte az utcára, hogy tehetetlenek, elegük van, és nincs miért otthon maradniuk. Nem azért mentek ki, hogy ki mit mond a színpadon. Ezek az emberek azt akarják üvölteni, hogy ez a kormány éppen végez velünk, miközben ti, akik kaptatok valamit tőle, leszartok minket, és megszavazzátok őket. Ezt az üzenetet pedig sikerült is átadni.

Az vitte az utcára az embereket, hogy a kormánypárt semminek tekinti őket, és azt kommunikálja a kormánypárti szavazóknak, hogy ők ellenségek, vagy nem léteznek a problémáik, így nem léteznek ők maguk sem. Ezeknek az embereknek az Orbán-féle megtorlás valóság, mert a kis közösségükben látják a megtorlás mindennapi eredményeit, amit a kormánypárt azok ellen a társadalmi csoportok ellen intéz, akik nem szavazóik, és ahogy a kormánypárt helyi kiskirályai kifosztják helyben a népet.

Teljesen fölösleges volt azért is elvárni bármit a tegnapi tüntetéstől, mert két nappal a választások után egy egyetemista kirakott egy Facebook-eventet, az emberek saját magukat megszervezték, kimentek, és hat nappal a választások után lett egy tüntetés. Még egy honlapot se lehetett volna összerakni ennyi idő alatt.

Egyszerűen ez a tömeg együtt akart lenni, túllépni a vereségén, megmutatni, hogy nincs legyőzve, és létezik a saját hazájában.

Persze a neheze most jön, mert nem szabad eltakarni a múlt vasárnapi választási vereséget, és nem szabad nem levonni a konzekvenciát, hogyan jutottunk odáig. Illetve még egyszer nem lesz ennyire tét nélküli a dolog.

Jövő szombaton azok, akik kimennek (és jó eséllyel újra ekkora tömegre lehet számítani), már válaszokat akarnak kapni, és a tüntetés szervezőinek válaszokat is kell adni, méghozzá egy most eggyé forrt, de gondolkodásában, problémáiban, és ideológiájában végtelenül szétaprózott, és sokféle tüntető tömegnek.

Persze még mindig nem a jövő heti tüntetésen fognak megoldódni az ellenzék problémái, ezt nem várhatjuk el a tüntetés szervezőitől. De az elvárás biztosan nőni fog feléjük a tegnaphoz képest.

Úgyhogy nincs is más lehetőségünk nekünk, fotelforradalmár értelmiségieknek, mint segíteni nekik gondolkodni azon, hogy hogyan tovább?

 

Olvass tovább!