Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Letelepedési kötvénnyel juthattak Magyarországra komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek

A háborús bűntetteket elkövető szíriai Aszad-rezsim egy kulcsfigurája és egy nemzetközi bűnszervezet tagja is vásárolt magának magyar letelepedési kötvényt – írja a 444 és a Direkt36. A lap információi szerint az elmúlt években több olyan személy is kaphatott magyar papírokat, aki komoly biztonsági kockázatot jelenthet Magyarország és az Európai Unió számára.

A letelepedési kötvények bevezetését egyébként Rogán Antal kezdeményezte még 2012-ben,  a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Így 250-300 ezer euróért juthattak hozzá a magyar letelepedési engedélyhez az EU-n kívüli állampolgárok (a pénz nagy részét pedig 5 év elteltével visszakapják), akik így EU-s papírokat is kérvényezhettek, amelyekkel korlátozás nélkül tudtak az EU területén mozogni, céget alapítani, üzletelni. Az egyébként meglehetősen gyanús hátterű offshore-cégek, amelyek a kötvénybizniszt bonyolították, százmilliárdos nagyságrendű bevételt tehettek zsebre, miközben csaknem húszezer külföldi számára nyújtottak letelepedési lehetőséget Magyarországon. A kötvényvásárlók többsége kínai volt, de Oroszországból és a Közel-Keletről is százas nagyságrendben érkeztek hazánkba a program keretein belül.

A hatóságok adatvédelmi okokra hivatkozva semmilyen tájékoztatást nem adnak a letelepedési kötvényeket várásló személyekről.

A 444.hu és a Direkt36 két hónappal ezelőtt kapott egy-egy feladó nélküli borítékot, amelyekben több ország állampolgárainak neve szerepelt, akik állítólag részt vettek a magyar letelepedési kötvényprogramban. Többféle módon is igyekeztek meggyőződni a hozzájuk eljuttatott adatok valódiságáról. Voltak, akiket születési évük alapján tudtak beazonosítani, vagy itt működő cégeik alapján kötöttek össze Magyarországgal, illetve a levélen kívüli forrásaik is megerősítették eges személyekről, hogy valóban kaptak magyar letelepedési papírokat.

Végül úgy döntöttek, hogy csak azoknak a nevét hozzá nyilvánosságra, akiknél ez közérdekhez fűződik.

Megnevezték például a szír állampolgárságú Salmo Bazkkát, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja. A szervezet három szír állampolgárságú tagját 2017. november 28-án hajnalban a Terrorelhárítási Központ fogta el, az esetet a police.hu-n alaposan dokumentálták is, akcióban 143 millió forint értékű készpénzt és három kilogramm aranyékszert foglaltak le.

“A gyanú szerint ennek a bűnszervezetnek az egyik tagja a Magyarországon elfogott 52 éves Salmo Bazkka, aki a Rogán-féle letelepedési kötvényprogram ügyfele volt” – írja a lap.

Bazkka egyébként húsz évvel ezelőtt kezdett üzletelni Magyarországon, 2012 szeptemberében pedig – alig néhány hónappal a magyar letelepedési kötvényprogram indulása előtt – Pesterzsébeten vásárolt házat.

Salmo Bazzkát az olasz hatóságok a bűnszervezet feltételezett tagjaként nevezték meg a 26 éves Alaa Bazkkával és a 22 éves Mohamad Bazkkával egyetemben, a Direkt36 szerint őket foghatták el tavaly novemberben, bár erről a magyar hatóság nem árult el részleteket.

A másik megnevezett személy, aki letelepedési kötvényt vásárolhatott, a szintén szír Atiya Khouryt, aki az Egyesült Államok szankciós listáján is szerepel (amely értelmében az USÁ-ban található vagyonukat befagyasztották és az amerikai cégeknek és állampolgároknak megitlották, hogy üzleteljenek velük), a gyanú szerint ugyanis ő Bassar al-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere.

Khouryt az amerikaiak szerint emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terheli, emellett tulajdonosa és üzemeltetője egy pénzügyi szolgáltató hálózatnak, ami fontos szerepet játszott az Aszad-rezsim fenntartásában. Az amerikaiak szerint például ezen a hálózaton keresztül fizetett például üzemanyagért a szír kormány, a tranzakciók után pedig Khoury jutalékot kapott – írja a 444 és a Direk36. Emellett Atyia Khoury egy Mudalal Khuri nevű szír üzletemberrel is összedolgozott, aki azért került 2015-ben az Egyesült Államok szankciós listájára, mert segített üzemanyagot vásárolni az ISIS-től a szír kormányerők számára (a Reuters szerint ezek a tranzakciók tették az ISIS-t a világ leggazdagabb terrorszervezetévé). Atiya Khoury továbbá készpénzt mozgatott Szíria, Libanon és Oroszország között, méghozzá a szír jegybank elnökének utasításai alapján – legalábbis az amerikai gyanú szerint, továbbá több, a családjához köthető milliárdos cégbirodalom vezetésében is részt vállal.

A 444-nek és a Direkt36-nak elküldött nevek között Khoury mellett családtagként jelölve 14 éves lánya és 18 éves fia is szerepelt – a letelepedési kötvényprogramban ugyanis lehetőség van arra, hogy a pénzért uniós útlevelet szerző vásárló közvetlen családtagjainak is papírokat kérjen (amivel sokan élnek is). Fiának Instagramján pedig olyan fotó is szerepel idén januárból, amelyen az Esztergomi Bazilika előtt áll.

A cikk arra is kitér: bár a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal szerint a kötvényigénylési eljárások “biztonsági szempontból megnyugtatóan zajlottak”(20 ezer kérelmező közül mindössze 20 befektetőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza), a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig négyszeres szűrőn estek át a a kötvényvásárlók, a 444 és a Direkt 36 forrásai szerint “a letelepedési kötvényt vásárlók biztonsági ellenőrzésével nem volt minden rendben”, volt olyan, a kötvényeket Oroszországban forgalmazó vállalkozás, ahol a nemzetbiztonsági átvilágítást formalitásként kezelték, míg a magyar hatóságok inkább csak végigfuttatták a kérelmező nevét a nemzetközi körözési és ahhoz hasonló automatizált adatbázisokban, de valódi felderítés nem folyt.

A 444 és a Direkt 36 az üggyel kapcsolatban kereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalt, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ kérdéseikre.

(Címlapkép: Wikipédia)

Olvass tovább!