Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Migration Aid: külföldiek által magyar civilekről készített kamu lejáratóanyagot közölt a Magyar Idők

Egymás után jelennek meg a cikkek a Magyar Időkben, Bayer Zsolt tollából, amelyekben a menekülteket segítő Migration Aidről közöl súlyos állításokat. Bayer leleplező hangfelvételeket is közzétett, cikkeiben a Soros-hálózat leleplezése érdekében állítása szerint egy oknyomozó újságíróval folytatott beszélgetésből derültek ki a Soros-hálózat gonosz tervei – többek közt az, hogy „A Migration Aid életteret akart adni a migránsoknak.”

Siewert András, a Migration Aid vezetője ma sajtótájékoztatót tartott, amelyen bemutatta, az ő szemszögükből hogy nézett ki ez a történet.

Egészen máshogy.

Siewert elmondása szerint december 19-én kapott egy angol nyelvű levelet a saját, személyes email-címére, amelyben egy Grigorij Alekszandrov nevű férfi egy fintechcég nevében migrációs szakértőnek kérte fel, és egy olyan adatbázis létrehozásában kérte a segítségét, amely a menekültek azonosítását teszi lehetővé.

Siewert ezek után igyekezett megkeresni a céget az interneten, egy állítása szerint szemmel láthatóan nem sok energiabefektetéssel összedobott weblapon kívül semmit sem talált. Az angol cégnyilvántartásban a cég nem szerepelt. Furcsállta azt is, hogy személyes email-címére érkezett a levél, ugyanis azt nem szokta a Migration Aid ügyeivel kapcsolatban használni.

Az első levélre így nem válaszolt,nem sokkal később azonban jött egy következő, amelyben egy személyes találkozóra invitálta ugyanaz a férfi, azzal a kitétellel, hogy a szállás- és útiköltséget is fizetik. Több a tervezett együttműködésről ebben a levélben sem derült ki.

Fotó: Zsolnai Péter

Január 9-én sor is került erre az első személyes találkozóra, a bécsi Intercontinentalban. Mivel Siewertnek első látásra is gyanúsnak tűnt a dolog, ezért titokban hangfelvételt készített a beszélgetésről (amelyen a magát Alekszandrovnak nevező úr mellett egy hölgy is részt vett – róluk fotót is készített titokban).

A több mint 3 órás beszélgetést végig rögzítették, ugyanis előzetes gyanúik alapján azt a tanácsot kapták, hogy próbáljanak a beszélgetés során olyan információkat mondani, amelyekkel fenn tudják tartani az érdeklődést, de ne mondjanak semmi konkrétumot.

A megbeszélésen Siewert elmondása szerint a projektről, amire felkérték, nem sok újat tudtak meg, a találkozó egy pontján viszont elé toltak egy cédulát, amin a Helsinki Bizottság, a MigSzol és a Menedék neve volt felírva, a kérdés pedig az volt, van-e a Migration Aid és ezen szervezetek között kapcsolat, ugyanis jó lenne velük is együttműködni a projektben. Kérdés volt továbbá, hogy ellenzéki pártokkal tartja-e a Migration Aid a kapcsolatot, akik esetleg segíteni tudják az ügyet.

Siewert elmondta azt is: a beszélgetés egy pontján a férfi felvetette, hogy „szervezhetnének tüntetéseket”, „össze kéne fogni”, illetve hogy „lehet, hogy illegális módszerekkel hatékonyabbak lennének, mert ami ma illegális, az egyszer legális lesz”.

A külföldi férfi ezen kívül rákérdezett arra is, a Migration Aidnek van-e adatbázisa a tranzitzónában megfordult menekültekről, azzal ugyanis hatékonyabban lehetne segíteni őket, de „úgy kellene, hogy az állami szervezetek ne tudjanak róla” – Siewert erre elmondta, hogy valóban van adatbázisuk.

Fotó: Zsolnai Péter

Már ekkor felmerült bennük a gyanú, hogy külföldi titkosszolgálatok akarják beszervezni őket, a találkozón készült hangfelvételeket jogászokkal elemeztették. gyanúra többek között az ad okot, hogy a férfi, aki Grigorij Alekszandrovnak nevezte magát, három levélbe három különböző módon írta le a nevét…

A találkozó másnapján már jött is a következő levél, amelyben konkrétumok továbbra sem hangzottak el, de egy újabb találkozóra hívták őket.

Ezen a következő találkozón, amelyre február 12-én került sor ugyanazon a helyszínen, egy prospektust nyomtak a kezükbe, amelyet ott elolvashattak, de el nem vihettek.

A megbeszélésen arról volt szó, hogyan képzelik el a menekültekről készítendő adatbázis felépítését.

Újra felmerült a kérdés, hogy van-e a Migration Aidnek adatbázisa, amire Siewert helyben elmondta: van ilyenük, a sajtótájékoztatón azonban megmutatta, hogy valójában egy olyan listát vezettek csupán, amelyben a tranzitzónában lévő családok ruhaméreteit vezették (mivel főként ruhát és élelmiszert osztottak), hogy így gyorsítsák a munkafolyamatot. Ezt a táblázatot egyébként a hatóságoknak is megmutatták.

A bécsi találkozón ezek után témaváltás következett: a külföldi férfi közölte, hogy több tucat magyar szervezettel vették fel már a kapcsolatot, és a válaszukra várnak az együttműködés elkezdéséhez, vajon Siewert tudna-e segíteni abban, hogy őket is beszervezzék a közös munkába. Újra felmerült a kérdés, hogy vajon politikai körökkel vagy hivatalos szervekkel van-e kapcsolatuk, amire viszont a Migration Aid vezetője azt válaszolta, csak informális kapcsolatban állnak velük.

Kérdés volt továbbá, hogy be tudnák-e juttatni a szervezetet a tranzitzónákba, hogy ott mérjék fel, miben tudnak segíteni, illetve hogy Szerbiában dolgozó civil szervezetekkel van-e kapcsolatuk, tudnának-e ezekről listát küldeni.

A beszélgetésen a magát Alekszandrovnak nevező férfi kiemelten érdeklődött a Helsinki Bizottság iránt.

Végezetül 100 eurós költségtérítést adott Siewertnek, bár Siewert csak 50-et mondott.

Fotó: Zsolnai Péter

A második találkozó után, hogy fenntartsa a férfi érdeklődését, Siewert átküldött egy listát, amelyben összegezte a magyar, menekülteket segítő szervezetek Facebook-oldalait (amelyeket egyébként bárki, bármikor megkereshet).

Február 26-án azonban a cég eltűnt az éterből, a weblapot megszüntették, azóta pedig néma csönd: nem is jelentkeztek többé.

Három héttel később, március 19-én jelent meg Bayer Zsolt első írása, amiben a Migration Aid és a Soros-hálózat „nagy leleplezése” jelent meg. A következő cikkben (ami másnapi keltezésű) valóban vannak hangfelvételek, ám ezek meglehetősen csonkák, jól hallhatóan nem a teljes beszélgetést rögzítették.

A Migration Aid vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: neki birtokában van a hangfelvétel teljes, csonkítatlan formában mindkét találkozóról, illetve a levelezést is megmutatták.

Mivel kezdetektől fogva gyanús volt nekik a visszakereshetetlen hátterű külföldi cég, és az ő meglehetősen tisztázatlan céljai, és arra gyanakodtak, hogy valamilyen külföldi titkosszolgálat akarja beszervezni – ezért tanácsadóik segítségével végig egy előzetesen kitalált koncepció szerint kommunikáltak, hogy kitalálják, ki volt a megbízó.

Siewert azt is kijelentette a sajtótájékoztatón, hogy a magyar hatóságokat szóban tájékoztatták az esetről, ennek azonban írásos nyoma nincs.

Siewert végül feltette a kérdést:

Hogy lehetséges, hogy a Magyar Idők és Bayer Zsolt egy olyan beszélgetésekből közöl részleteket, amelyeken valakik illegális, az alkotmányos rendet veszélyeztető cselekedetre akarták rávenni a Migration Aid vezetőjét? Érdekes kérdés az is – jelezte Siewert – hogy vajon ki finanszírozta ezt az akár több tízmilliós műveletet, illetve hogy vajon a Fidesz-KDNP vezetőségéből tudott-e bárki erről az akcióról?

Siewert elmondása szerint ők továbbra is teljes mértékben együttműködnek a hatóságokkal, hogy kiderítsék, ki áll az ügy hátterében. Tisztában van vele – jelezte a sajtótájékoztatón – hogy a választások előtt néhány héttel kellemetlen lehet egy ilyen üggyel foglalkozni, de bízik benne, hogy mindenre kiterjedő nyomozás indul majd.

„Aki másnak vermet ás, maga esik bele” – fejezte be a sajtótájékoztatót Siewert András.

A teljes sajtótájékoztató itt nézhető meg:

Olvass tovább!