Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A nők elleni erőszak miatt tüntetett a szélsőjobb Berlinben

Kreuzberg Berlin híres nemzetközi negyede. Együtt élnek itt törökök, németek, spanyolok, arabok, gazdagok, szegények. A negyed majd 160 000 lakosa nagyon különböző – de egyben hasonlítanak: nem hagyják magukat.

Múlt szombaton az AfD, a német szélsőjobb párt, mely a szeptemberi parlamenti választásokon 13 százalékot ért el, tüntetésre hívta szimpatizánsait. Főleg a nőket, hiszen a tüntetés mottója ez volt: „A nő nem szabad préda”. Ezzel a szervező, a kurd származású és kereszténységre áttért AfD-politikus, Leyla Bilge, a „migránsoktól szenvedett erőszakra” akarta felhívni a figyelmet, és Merkel szerinte túl liberális menekültpolitikája ellen tüntetni. Ez a „szélsőjobb feminizmus” nem új. A jelenleg zajló berlini nemzetközi film fesztiválon, a Berlinalén, a #120dB jelige alatt szerveztek flashmobot AfD-közeli nők, azt hangoztatva, hogy nem hallják az ő 120 decibeles kiáltásait a külföldiektől elkövetett nők elleni erőszak ellen. Több énekes és slamköltő is előre nyilvánosan kiállt a tüntetés és a jobboldali „feminizmus” ellen.

Körülbelül 450 tüntető jelent meg a kreuzbergi Hallesches Tor metrómegállónál szombat délután. Innen akartak eljutni Merkel kancellári irodájához. Velük szemben 1500 ellentüntető gyülekezett.

Az ellentüntetők; fotó forrása: Facebook

A tüntetők elindultak – de nem jutottak túl messzire: egy kilométerrel arrébb, a Friedrichstrassén, a híres Checkpoint Charlie kereszteződésnél találkozott össze  a két csoport. Az AfD-tüntetés kb. másfél órát állt, várt, míg Leyla Bilge a rendőrökkel közölte: a tüntetésnek vége. A rendőrség az ellenblokk és a tüntetés közt állt és több ellentüntető személyi adatát is felvette. A tüntetésblokád ugyanis büntethető Németországban.

Végül 300 AfD-s tüntető később eljutott a kancellári irodáig, ahol beszédet mondtak, 900 rendőr védelmében a maradék ellentüntetővel szemben. A hangulat nyugodt maradt, de a tüntetők jelezték, hogy „visszatérnek Kreuzbergbe”.

A tömegben a nők mellett sok férfi is gyülekezett. Nem rossz jel, ha a férfiak kiállnak a nők jogaiért. De ebben az esetben egyértelmű, hogy akkor „állnak ki a nőkért”, ha egy rasszista félelmet tudnak ezzel propagálni: azt, hogy bizonyos nemzetiségű vagy bőrszínű férfi inkább erőszakol meg nőt, mint más. Ennek ellentmond a statisztika, ugyanis az esetek nagy részében egy, a nőhöz közel álló férfi, rokon vagy pár követi el az erőszakot, származásától függetlenül. A tüntetők álszentségét, köztük több rangidős AfD-politikus férfiét, az is alátámasztja, hogy vannak köztük olyanok, akik előszeretettel aláznak meg nőket szexista megnyilvánulásaikkal. Pl. Gunnar Lindemann, berlini tartományi képviselő  a Facebook oldalán még 2012-ben viccelődött azzal, hogy milyen „olcsók” az ukrán nők és mennyi szolgáltatást „vállalnak el”.

A 2015-ös kölni szilveszter éjszaka után elterjedt az a hiedelem Németországban, hogy a bevándorolt férfiak több erőszakot követnek el nők ellen, mint a „bionémet” férfiak. De ezt az adatok nem igazolják. 2016-ban, például, 37.442 lezárult szexuális erőszak elleni eljárás csupán kilenc százalékát követte el  „bevándorló tettes”, írja a Süddeutsche Zeitung, a szövetségi kriminalisztikai iroda adataira hivatkozva.

Forrás: Leyla Bilge Facebook-oldala

És  baj nem csak a tényekkel van, hanem a perspektívával is: a szombati tüntetésen a „kandeli esetet” emlegette sok plakát, ahol decemberben egy 20 éves afgán fiú megölte 15 éves német ex-barátnőjét. Ezt az esetet az AfD rögtön felkapta és populista módon érvelt vele Merkel politikája ellen. Két hónappal később egy hasonló rémtettet követett el egy 19 éves srác Goslarban.

A diák késsel döfte le 18 éves ex-barátnőjét egy iskolai szünetben. A lány jelenleg is életveszélyben van. Mivel itt mindkét fél német, elmaradtak az AfD hangos szólamai az erőszak ellen. Pedig mindkét esetben ugyanaz történt: egy visszautasított férfi, származásától függetlenül, késsel akart véget vetni a nő életének, aki elutasította.

A válasz ezért nem a rasszista félelmek gerjesztése, hanem a nők elleni erőszak és a szexizmus teljes mértékű elutasítása, akárki is legyen az elkövető.

(Címoldali kép: dpa)

Olvass tovább!