Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Többet pénzzel, mint ésszel – így vágja hozzá az ajándék milliárdokat a kormány a multikhoz

Ez a cikk több mint 6 éves.

Kedden írtunk arról, hogy a multi-ellenes propaganda mellett valójában kifejezetten baráti politikát folytat a kormány a multikkal szemben, akik – elsősorban a nevetségesen olcsó munkaerőköltségnek (munkabérnek) köszönhetően – elképesztő profitot termelnek Magyarországon.

A Külügyminisztérium a G7 megkeresésére a napokban frissítette a kormányzati honlapon elérhető adatsort, így összehasonlíthatóvá vált a 2004-2010 között regnáló szocialista és a 2011-2017-es években kormányon lévő Fideszes kabinetek hét-hét éves gazdaságpolitikája. Ebből többek között az is kiderült, hogy

az Orbán-kormány majdnem kétszer annyi támogatást adott egyedi kormánydöntések keretében a hazai és külföldi nagyvállalatoknak,

mint a korábbi, balliberális kormányok. Előbbi 255,6 milliárd forint közpénzt utalt a cégeknek egyedi kormánydöntésekkel, míg utóbbi 130,2 milliárdot – mutatott rá a G7.hu.

A Fideszes vezetés ebből az összegből 35,3 ezer míg a szocialista kormányok 30 ezer új munkahely létrejöttét támogatták. A kilóra nagyjából azonos hozzájárulásokon belül azonban adódik egy fontos minőségi különbség: míg a szocialista kormányok alatt minden harmadik-negyedik állás a szolgáltató szektorban valósult meg (28,2 százalék), addig Orbánék már csak minden hatodik munkahelyet hoztak létre ebben a nagyobb hozzáadott érték előállítására képesnek tartott ágazatban (16,8 százalék). Ebből egyértelműen látszik, hogy az adófizetők pénzéből az összeszerelő üzemek létszámbővülését támogatták.

Ugyanazon héten vált tehát számszerűsíthetővé az, hogy a kormány kifejezetten az alacsony hozzáadott értékű termelést támogatja, és az, hogy a robotok száma ugrásszerűen megnőtt a hazai iparban.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése szerint ráadásul a tavaly  hazánkban üzembe helyezett robotok fele kézi munkát kiváltó, úgynevezett kezelőrobot volt, 17 százalék tartozott a hegesztő kategóriába, és 16 százalék volt az össze- és szétszerelő gépek aránya. A multiknak utalt milliárdok tehát olyan állásokat teremtettek, amelyeket középtávon a teljes megszűnés fenyeget.

A G7 cikke ezen túlmenően a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavalyi konjunktúrajelentésére hivatkozva azt is megjegyzi, hogy az eseti pénzbeli támogatás

a sokadik a sorban, amelyre egy multinak igazán szüksége van a hatékony termeléshez,

ennélfogva ez a fajta gazdaságpolitika nem éppen racionális. Ezek a cégek állami támogatás nélkül is fejlesztenének: ennél sokkal fontosabb tényezők a munkaerőpiaci feltételek (képzettség, szakemberellátás, munkaerőköltségek) és más feltételek mint például az infrastruktúra, a kiszámítható szabályozási környezet, vagy az adórendszer állapota.