Nehéz helyzetben van az utóbbi napokban-hetekben a kormány, ugyanis amióta kiderült, hogy a nagy bevándorlásellenes kampány közepette csaknem ugyanannyi menekültet mégis befogadott Magyarország, amennyi egyébként a kvótarendszer alapján ránk jutna, nem igazán sikerült kievickélniük a kommunikációs zűrzavarból.
Arról, hogy kiket fogadott be Magyarország, itt írtunk bővebben.
Az már talán senkit sem lep meg, hogy miután három ellenzéki párt (MSZP, LMP, Jobbik) közösen kezdeményezett vitanapot a parlamentben a kormány betelepítési politikájáról, Orbán Viktornak sürgős dolga akadt Bécsben.
A miniszterelnök roppanós virslit falt Rogán Antallal, egyeztetett Sebastian Kurz osztrák kancellárral, és tárgyalt Christoph Schönborn bécsi érsekkel is. A hírek szerint viszont a sajtóval nem kívánt találkozni, és kérdésekre sem nagyon akart válaszolni, így a Kurzzal közös sajtótájékoztatón csak négy(!) előre egyeztetett(!!) kérdést lehetett feltenni – magyar részről a közmédia és az Echo tévé kérdezhetett. A miniszterelnök az MTI tudósítása alapján elsősorban a migrációra és a határok védelmére fókuszált Bécsben is:
„Meg kell védeni Európa jövőjét, amelyre a legnagyobb fenyegetést a népvándorlás, a migráció jelenti” – magyarázta Orbán Viktor Bécsben.
Mindeközben viszont idehaza határozatképtelen volt az Országgyűlés rendkívüli ülése, a kormánypárti képviselők közül ugyanis csak Dömötör Csaba, a miniszterelnökségi kabinet államtitkára, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Pogácsás Tibor és Rétvári Bence, valamint Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető jelent meg.
Napirend előtti felszólalásokra így is volt lehetősége minden pártnak, így például a szocialisták frakcióvezetője, Tóth Bertalan többek közt a migráció fő szervezőinek nevezhette Orbán Viktor kormányfőt, illetve Szijjártó Péter és Rogán Antal minisztereket, emlékeztetve többek közt arra a 20 ezer gazdasági bevándorlóra is, akik a letelepedési kötvény-biznisz jóvoltából érkeztek hazánkba. Emellett szót emelt a nyugdíjasokért, a nyugdíjminimum megduplázását és 13. havi járadék folyósítását szorgalmazva.
Dömötör Csaba válaszolt Tóth szavaira, aki szerint a kormány igenis odafigyel a nyugdíjasokra, és különben is a szocialisták szavazták meg a 13. havi nyugdíj eltörlését. A migrációs kérdésre mindössze annyit reagált, hogy „köpönyegforgatónak” nevezte Karácsony Gergelyt, felidézve az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének azon kijelentését, amelyben értelmetlennek tartotta a határkerítést.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a Fidesz három évig hazudott migrációs politikájáról.
„Az önök migrációs politikája, tisztelt fideszes képviselő-társak, összeomlott, önök képtelenek Magyarországot megvédeni és mondjuk ki, hogy önök valójában a betelepítések kormánya” – érvelt Vona.
Újra csak Dömötör reagált, szerinte az ellenzéki pártok versenyben állnak egymással, hogy a bevándorlás kérdésében ki tud nagyobb sületlenséget állítani.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke és miniszterelnök-jelöltje amellett, hogy kifogásolta a kormánypárti képviselők hiányzását, leginkább az önkormányzati dolgozók bérkövetelése mellett emelt szót.
Neki viszont már Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszolt, aki az önkormányzati dolgozók sztrájkját politikai célzatú megmozdulásnak nevezte, de arról nem ejtett szót, hogy vajon béremelés az ágazatban várható-e.
Az önkormányzati dolgozók helyzetéről itt írtunk bővebben.
Ezután következett Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, aki a menekültkérdés helyett az ellenzék ekézésére helyezte a hangsúlyt felszólalásában.
Azért szólt néhány szót a fő témáról is, amikor kifejtette: a kormány elsőként tette nyilvánvalóvá Európában, egyetlen bevándorlót sem hajlandó befogadni, ellenállt a kvótának, kerítést épített.
„A bajbajutottakon segítettünk, de nem hagyjuk, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon.”
Dömötör Csaba Gulyás Gergely felszólalására is válaszolt, elsősorban hangsúlyozta, hogy „az elmúlt hónapokban az ország tovább erősödött, nőtt a minimálbér, folytatódnak az ágazati béremelési programok, bővül a családi adókedvezmény, csökkent az internetáfa”.
De kitért a bevándorlás kérdésére is, amikor kifejtette, hogy szerinte egyre nagyobb erők mozdulnak meg Magyarország „megtöréséért”, és leginkább „azok szeretnék megtörni, akik szerint a bevándorlás lehetőség, a multikulturális társadalom pedig kívánatos”. Külföldről támogatott civil szervezeteket, Brüsszelt, „senki által meg nem választott bürokratákat (bárkik is legyenek azok…) és nemzetközi szervezeteket emlegetett, és ezen a ponton be is hozta a Stop Soros törvényt, mint azt az eszközt, amivel a kormány le kívánja győzni ezeket a galád erőket. Dömötör szerint:
„Az ország erősödik, de csak akkor folytatódhat a folyamat, ha a biztonságot is garantálni tudjuk: a bevándorlást meg kell állítani.”
Ezek után, mivel a kormánypárti képviselők zöme hiányzott a padsorokból, így pedig a Ház nem volt határozatképes, Latorcai János az Országgyűlés alelnöke berekesztette az ülést.
Érdekesség, amire ez az elszabotált vitanap is remek példa, hogy migránsozás helyett a kormánypárti politikusok most épp inkább a bevándorlás kifejezést használják, ami azért meglehetősen más fogalom – de úgy tűnik, ezzel igyekeznek megkerülni azt a kommunikációs zsákutcát, amibe beterelődtek.
Az jól látszik, hogy a kormány jelenleg nem igazán találja azokat az üzeneteket, amelyekkel korábban sikerült a társadalom felé az erős, az ország határait a migránsok csődületétől megvédő kormány képét felvillantaniuk, és bár a fő irány ugyan maradt (megvédjük a határokat), de a bevándorlók emlegetése sokat levesz ennek az üzenetnek az éléből, ugyanis kevésbé félelmetes, mint a migránshordák emlegetése.
És érdekes, hogyan jelenik meg külföldön ez az üzenet: Bécsben Orbán számára fontosabb a határok védelme, mint a magyar dolgozóké, akiknek járulékait az új osztrák kormány csökkentené. Legalábbis Kurzzal tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, ennek a kérdésnek megoldását az EU-ra hagyja – arra a „Brüsszelre”, amelyet itthon épp a kormány vádol azzal, hogy szembe megy a „magyarok” érdekeivel.
Az pedig valóban bonyolulttá teszi az ügyet, hogy a letelepedési kötvényes bevándorlók és a másmilyen bevándorlók közötti különbséget nehéz lesz elmagyarázni, és az is kétséges, hogy ez a csak kicsit irányt változtatott . A gyűlöletkampány ereje eddig abban rejlett, hogy ismeretlen, de terroristának beállított migránsokkal lehetett riogatni a közvéleményt.
Az mindenesetre sokat elmond a kormány jelenlegi nehézségeiről, hogy inkább mondvacsinált okokkal kivonulnak a Nemzetbiztonsági bizottság üléséről, és a migrációs politikáról szóló vitanapra se mennek el (bár a bevándorlás megfékezését tartják az egyik legfontosabb kérdésnek – hogy is van ez?), a miniszterelnök pedig Bécsben haknizik a határkerítéssel, mint hogy akár csak egyetlen kérdésre megpróbálnának érdemi választ adni.
És ez csak az elmúlt egy hét krónikája!
Vagy legalább megjelennének a Parlamentben, és végigülnének tisztességgel egy vitanapot, amelyre pusztán azért van szükség, mert évek óta tudatosan hiszterizálják a társadalmat, hogy saját hatalmukat megtartsák – végül is ez is hozzátartozik a munkájukhoz.
