Drámai népességcsökkenés elé néz Kelet-Közép-Európa ENSZ friss felmérése szerint. Ennek ellenére a térség legtöbb országa nem hajlandó lépéseket tenni azért, hogy megfékezze, vagy legalábbis lelassítsa a demográfiai katasztrófába torkolló folyamatot.
Az adatok alapján világ tíz leggyorsabban fogyó országa szinte kivétel nélkül Kelet-Európában van. Bulgária, Lettország, Moldova, Ukrajna, Horvátország, Litvánia, Románia, Szerbia, Lengyelország és Magyarország populációcsökkenését a következő harminc évben legalább 15 százalékosra becsülik.
| Ország | 2017 (millió fő) | 2050 (millió fő) | Változás százalékban |
|---|---|---|---|
| Bulgária | 7,08 | 5,42 | -23 |
| Lettország | 1,95 | 1,52 | -22 |
| Moldova | 4,05 | 3,29 | -19 |
| Ukrajna | 44,22 | 36,42 | -18 |
| Horvátország | 4,19 | 3,46 | -17 |
| Litvánia | 2,89 | 2,41 | -17 |
| Románia | 19,68 | 16,40 | -17 |
| Szerbia | 8,79 | 7,45 | -15 |
| Lengyelország | 38,17 | 32,39 | -15 |
| Magyarország | 9,72 | 8,28 | -15 |
Bulgáriában, a világ leggyorsabban fogyó országában a 2017-ben számlált 7 milliós népesség 2050 5,4 millióra apadhat, ha nem áll be komoly változás a közeljövőben. Lettországban a népesség szintén majdnem egyötödével csökkenhet, míg Moldovában ténylegesen eltűnhet a mostani lélekszám 20 százaléka.
Tomas Sobotka, a demográfia- és humántőke-kutatással foglalkozó Wittgenstein Központ szakértője szerint a posztkommunista országok zöme jelentős fogyás elé néz, amit az is tetéz, hogy legtöbbjükben már ez elmúlt negyedszázadban is csökkenő tendencia volt jellemző.
1989 óta legalább 11 ország zsugorodott 10 százalékkal , köztük Bulgária, Románia és Ukrajna. Lettország lakossága több mint negyedét vesztette el, Litvána 23, Bulgária és Bosznia-Hercegovina pedig 21 százalékát. Ezek a szakértő szerint is óriási csökkenésnek számítanak, kiváltképpen békeidőben.
Sobotka három fő tényezőt lát a jelenség mögött: a folyamatosan csökkenő születési rátát, a nagy mértékű elvándorlást és a viszonylag magas halálozási számot. Ezek nem feltétlenül csak a posztkommunista régió sajátjai, ugyanakkor Dél- és Nyugat-Európában a születések alacsony számát egyelőre „kioltja” jelentős bevándorlás. Mindeközben keleten a kivándorlás és a termékenységi ráta zuhanása egyszerre van jelen.
2016-ban a bevándorlás volt az a tényező, amely növekedést eredményezett Európa népességében.
Miközben a születések a és a halálozások száma ugyanebben az évben egyaránt 5,1-5,1 millióra rúgtak, a kontinens össznépességét másfél millióval növelte a beáramló embertömeg. És a noha a migráció látszólag kézenfekvő megoldás lehetne a ketyegő demográfiai bomba kiiktatására, a helyzet azért ennél jóval problémásabb és politikailag terheltebb.
Valójában a leghevesebb ellenállást pont azok az országok fejtik ki a bevándorlókkal szemben, amelyeknek a leggyorsabban fogy a népességük.
Mert miközben a 2015-ös migrációs válság nehezét a fő tengeri útvonalak mentén fekvő országok, leginkább Olaszország és Görögország kapta osztályrészül, az egységes uniós menekültpolitika pedig elsősorban a cseh, lengyel, szlovák és magyar együttműködés hiánya miatt fulladt kudarcba.
