Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A migráció sem állhat a népességfogyás útjába Európában

 

Drámai népességcsökkenés elé néz Kelet-Közép-Európa ENSZ friss felmérése szerint. Ennek ellenére a térség legtöbb országa nem hajlandó lépéseket tenni azért, hogy megfékezze, vagy legalábbis lelassítsa a demográfiai katasztrófába torkolló folyamatot.

Az adatok alapján világ tíz leggyorsabban fogyó országa szinte kivétel nélkül Kelet-Európában van. Bulgária, Lettország, Moldova, Ukrajna, Horvátország, Litvánia, Románia, Szerbia, Lengyelország és Magyarország populációcsökkenését a következő harminc évben legalább 15 százalékosra becsülik.

Ország 2017 (millió fő) 2050 (millió fő) Változás százalékban
Bulgária 7,08 5,42 -23
Lettország 1,95 1,52 -22
Moldova 4,05 3,29 -19
Ukrajna 44,22 36,42 -18
Horvátország 4,19 3,46 -17
Litvánia 2,89 2,41 -17
Románia 19,68 16,40 -17
Szerbia 8,79 7,45 -15
Lengyelország 38,17 32,39 -15
Magyarország 9,72 8,28 -15

Bulgáriában, a világ leggyorsabban fogyó országában a 2017-ben számlált 7 milliós népesség 2050 5,4 millióra apadhat, ha nem áll be komoly változás a közeljövőben. Lettországban a népesség szintén majdnem egyötödével csökkenhet, míg Moldovában ténylegesen eltűnhet a mostani lélekszám 20 százaléka.

Tomas Sobotka, a demográfia- és humántőke-kutatással foglalkozó Wittgenstein Központ szakértője szerint a posztkommunista országok zöme jelentős fogyás elé néz, amit az is tetéz, hogy legtöbbjükben már ez elmúlt negyedszázadban is csökkenő tendencia volt jellemző.

1989 óta legalább 11 ország zsugorodott 10 százalékkal , köztük Bulgária, Románia és Ukrajna. Lettország lakossága több mint negyedét vesztette el, Litvána 23, Bulgária és Bosznia-Hercegovina pedig 21 százalékát. Ezek a szakértő szerint is óriási csökkenésnek számítanak, kiváltképpen békeidőben.

Sobotka három fő tényezőt lát a jelenség mögött: a folyamatosan csökkenő születési rátát, a nagy mértékű elvándorlást és a viszonylag magas halálozási számot. Ezek nem feltétlenül csak a posztkommunista régió sajátjai, ugyanakkor Dél- és Nyugat-Európában a születések alacsony számát egyelőre „kioltja” jelentős bevándorlás. Mindeközben keleten a kivándorlás és a termékenységi ráta zuhanása egyszerre van jelen.

2016-ban a bevándorlás volt az a tényező, amely növekedést eredményezett Európa népességében.

Miközben a születések a és a halálozások száma ugyanebben az évben egyaránt 5,1-5,1 millióra rúgtak, a kontinens össznépességét másfél millióval növelte a beáramló embertömeg. És a noha a migráció látszólag kézenfekvő megoldás lehetne a ketyegő demográfiai bomba kiiktatására, a helyzet azért ennél jóval problémásabb és politikailag terheltebb.

Valójában a leghevesebb ellenállást pont azok az országok fejtik ki a bevándorlókkal szemben, amelyeknek a leggyorsabban fogy a népességük.

Mert miközben a 2015-ös migrációs válság nehezét a fő tengeri útvonalak mentén fekvő országok, leginkább Olaszország és Görögország kapta osztályrészül, az egységes uniós menekültpolitika pedig elsősorban a cseh, lengyel, szlovák és magyar együttműködés hiánya miatt fulladt kudarcba.

(Forrás: Quartz)

 

 

 

Olvass tovább!