Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Előrehozza a kormány az ápolók béremelését, a szakszervezet szerint ez csak újabb trükközés

Ez a cikk több mint 6 éves.

Az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes 8 százalékos béremelését előrehozták január 1-re – jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán, miután újabb sztrájktárgyalási forduló zajlott a kormány és az általa elismert szakszervezetek között.

Az MTI szerint Balog arra is emlékeztetett, hogy 2016 szeptemberében az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal, míg tavaly novemberben további bruttó 100 ezer forinttal emelkedett az alapbére, a rezidensek bére tavaly novemberben 50 ezer forinttal emelkedett. A szakdolgozók alapbére 2016 őszétől átlagosan 26,5 százalékkal nőtt, tavaly novemberben 12 százalékkal – tette hozzá a miniszter.

A tárgyaláson részt vevő Cser Ágnes szakszervezeti vezető úgy fogalmazott, „a legnagyobb eredményt” érték el, a kormány megértette azokat az érveket, amelyeket felsorakoztattak a tárgyalások során.

Balog Zoltán és Cer Ágnes sajtótájékoztatót tart (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Azonban nem minden ágazati szakszervezet látja ilyen rózsásan a helyzetet.

Eisenhauerné Fördős Andrea, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) alelnöke a Mércének elmondta, volt már szó arról, hogy az egészségügyi szakdolgozók korábban kapnák meg a beígért 8 százalékos béremelést, azonban ezt nem tartják elegendőnek. A lépéssel a kormány csak kiváltani próbálja az ágazati dolgozók képviselői által megfogalmazott követeléseket.

A FESZ és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége nemrégiben egy 15 pontos követeléscsomagot juttatott el a kormányhoz, amely átfogó módon rendezné az egészségügyben dolgozók béreit. A csomag letisztázott bértáblákat is tartalmaz, amely végzettség és az egészségügyben eltöltött éve száma alapján differenciálná az ágazati dolgozók fizetéseit – ezek jelen pillanatban össze vannak csúszva, mutatott rá Fördős.

A korábbi béremelésből kimaradtak – a védőnők, alapellátásban dolgozók, közösségi ápolók – megfelelő bérezésére is javaslatot tett a két szakszervezet, emellett a mentődolgozók idén januári 10 százalékos béremelésével sem elégednének meg.

Tavaly novemberben 12 százalékos béremelés léptetett életbe a kormány, ám ahogy az korábban mi is írtuk, ez nagyon kevés dolgozónak jelentett valódi növekedést. Legtöbben a béremelés után is ugyanannyit kaptak kézhez, mint előtte. Ennek az oka egyrészt épp a Fördős Andrea által említett kaotikus bértábla. Illetve az, hogy a legtöbb alkalmazott bére az emelés előtt és után sem éri el a szakmunkás bérminimumot, a 12 százalékos emeléssel csak annyi történt, hogy kormánynak kisebb összegű pótlékkal kell a már megemelkedett béreket felhúznia a bérminimum szintjére.

Az egészségügyi dolgozók és mentősök szakszervezetei tárgyalást kezdeményeztek a 15 pontos csomag kapcsán, ám a kormányzat mind a mai napig nem válaszolt a megkeresésre. A FESZ alelnöke kérdésünkre elmondta, ha továbbra sem kezdődnek tárgyalások, az egészségügyi dolgozók sztrájkba is léphetnek:

„Most már szükség van a nagy összefogásra, hiszen nemcsak a saját, de a betegeink és a jövőbeli betegeink biztonsága érdekében fontos lenne, hogy megfelelő létszámú, megfelelő minőségű szakdolgozó legyen az egészségügyi rendszerben. Tehát továbbra is fenntartjuk, hogy amennyiben nem tárgyal velünk a kormány, akkor ezeket a követeléseket sztrájkkövetelésként fogjuk beadni a kormány felé.”

A FESZ és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége közötti összefogás nem kétséges, ám az ágazat másik nagy szereplőjének, a kormányzat által a tárgyalásokban preferált Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elkötelezettsége korántsem ilyen magától értetődő. Cser Ágnes, a szervezet vezetője egy interjúban nemrégiben azt nyilatkozta, nem a kormány, hanem a szakszervezetek felelősek az alacsony bérekért. Cser emellett méltatta a kormány elmúlt években folytatott politikáját, és azt is elmondta, ha a dolgozók a bérfejlesztések után is elégedetlenkednek, „akkor tovább lehet állni”.

Ezzel kapcsolatban is kérdeztük Fördős Andreát. Elmondása szerint sok olyan EDDSZ-tagról tudnak, akiket felháborítottak Cser kijelentései, és emiatt kiléptek az általa vezetett szakszervezetből.

A mai sajtótájékoztató alapján nem tűnik valószínűleg, hogy az EMMI szóba állna a FESZ-szel, Balog Zoltán ugyanis azt nyilatkozta, hogy a kormány a reprezentatív szakszervezetekkel tárgyal, és bízik abban, hogy az általuk kivívott megállapodás világos üzenet mindenki számára.

(Mérce / MTI)