Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elfogadhatatlan választ adott az államtitkár a szociális szféra dolgozóinak

Úgy tűnik, Magyarországon nem csak a diákoknak akad időnként gondjuk a szövegértelmezéssel, de az államtitkároknak is.

Ahogy arról mi is beszámoltunk korábban, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete  (SZTDSZ) petíciót indított, és négy kérdéssel fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, Balog Zoltánhoz.

  1. Várható-e a közeljövőben a szociális ágazati életpályamodell bevezetése, ezzel a szociális dolgozók megfelelő megbecsültsége, vagy marad a terület a mindenkori minimálbérek által meghatározott kereseti viszonyokkal jellemezhető?
  2. Várható-e a közeljövőben, hogy az összevont ágazati bérpótlék az alapilletménnyel azonos megítélés alá essék, ezáltal alapjául szolgáljon a különböző pótlékoknak, mint például műszakpótlék, rendkívüli munkaidő pótléka stb., a jubileumi jutalomnak vagy a garantált illetménynövekedésnek? Megjegyezzük, hogy az intézkedés költségvetési kihatása – különösen a méltánytalan helyzet felszámolásának tükrében – csekély.
  3. Tervezi-e a Kormány, hogy a szociális területen dolgozók felmentést kapjanak – akár ágazatilag, akár személyenként – a nyugellátás igénybevétele mellett a közalkalmazotti munkavégzés tilalma alól?
  4. Terveznek-e központi, elsősorban költségvetési intézkedéseket a munkavállalók egészségének megóvása érdekében?

Ezek voltak tehát azok a kérdések, amelyekre a szociális szféra dolgozói választ vártak.

Nos, megkapták: Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár 4 oldalas választ küldött.

Talán nem mondunk semmi meglepőt, ha eláruljuk: Czibere ebben a négy oldalas válaszlevélben egyetlen kérdésre sem válaszolt.

Menjünk sorban:

Az első kérdés az életpályamodellre vonatkozott, erről érdemes annyit leszögezni, hogy eredetileg a kormány felvetése volt, hogy életpályamodellre szükség van az ágazatban, ehhez képest az utóbbi időben szó sem esik róla. Ehhez mérten válaszában Czibere sem mond róla semmit: sem azt, hogy lesz, sem azt, hogy nem lesz, a kérdést egész egyszerűen megkerüli.

A második kérdés a bérhelyzetre vonatkozik. Czibere idén egyszer már álmodott mesés béreket a szociális dolgozóknak, akkor az MTI cáfolta meg gyorsan (és nyilván nem direkt) a szavait, amikor egyetlen grafikonon bemutatta, hogy az ágazatban dolgozók átlagkeresete közel sem alakul olyan jól, ahogy azt az államtitkár szeretné elhitetni. Az SZTDSZ kérdésére Czibere újra csak sorol egy sor olyan intézkedést, ami állítása szerint javított a helyzeten, csakhogy ahogy arra mi is rámutattunk már korábban, ha a bérminimum emelkedését nem számítjuk, akkor például az ágazatban a többség fizetése 0 (nulla!) forinttal emelkedett tavalyhoz képest. Ami pedig a kérdésben felvetett összevont ágazati pótlékok alapbérként való elismerését illeti: „Államtitkárságunk megoldási lehetőségeket keres a problémára”.

A harmadik kérdésre, ami a szociális területen dolgozó munkavállaló nyugdíjazása utáni foglalkoztatásával kapcsolatos, az államtitkár a nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012 (XII.29.) Kormányhatározatot idézi, ami épp annyit tesz, hogy ez csak akkor lehetséges, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja – vagyis konkrét válasz erre a kérdésre sincs, maga a határozat is meglehetősen nyitottan hagyja a kérdést.

A munkavállalók egészségének megóvására irányuló kérdésre Czibere újfent csak annyit válaszol, hogy dolgoznak az egységes szabályozáson, ennél konkrétabb dolog nem derül ki (bár azt megemlíti az államtitkár, hogy a lelki egészség megőrzése szempontjából fontos személyiségfejlesztő és továbbképző programok indulnak majd a következő három évben).

De ami a lényeg, legalábbis Czibere Károly szerint:

„Azt gondoljuk, hogy a fentiekben bemutatott intézkedések jelentősen növelik az ágazatban dolgozók megbecsültségét, mind a bárviszonyok, mind a munkafeltételek javulását eredményezik.”

A biztonság kedvéért megkérdeztük Migács Tibort, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnökét is:

„Elfogadhatatlannak tartjuk az államtitkár válaszát, és egyáltalán nem nyugtat meg az, ahogyan az államtitkár inkább kikerüli a kérdéseket, mint hogy komolyan foglalkozzon velük” – nyilatkozta a Mércének a szakszervezet elnöke.

Az elmúlt hónapokban nem csak az államtitkár, de Balog Zoltán miniszter is tett utalásokat arra, hogy a szociális szférában minden a legjobb úton halad. Sőt, Balog egyenesen odáig jutott, hogy

“már nem a kilátástalanság, a perspektívanélküliség jellemzi a szociális munkát, mint korábban.”

Ehhez képest a minisztérium az intézkedések szintjén vajmi keveset tett azért, hogy a kilátástalanságot megszüntesse. Viszont az jól látszik a cinikus, válaszok nélküli válaszokból is, hogy messze vagyunk még attól, hogy érdemi intézkedések szülessenek.

Olvass tovább!