Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Menekülés a magánegészségügybe

A háziorvosok tapasztalata szerint a beteg gyermekeket is egyre többször inkább magán szakrendelésekre viszik a szüleik, ami újabb látleletét adja annak, hogy a magánellátás ma Magyarországon nem kiegészítő, hanem sokkal inkább helyettesítő szerepet játszik az egészségügyben.

A beteg gyermekeket is egyre többen viszik magán szakrendelésre – erről Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke beszélt az Inforádiónak. Póta szerint ennek elsődleges, de nem kizárólagos oka a hosszú várólista. Hozzátette: a fekvőbeteg-ellátásban nincs példa magánkórházi szolgáltatásra, de

a szakellátásában egyértelműen megnövekedett a gyerekosztály iránti igény.

Ennek oka, hogy az állami kórházi szakellátásokra sokat kell várni. Póta szerint a hétköznapi tapasztalat alapján, ha a házi gyermekorvos egy speciális problémával találkozik, amihez felszerelése sincsen, a beteg gyereket tovább kell küldenie, majd például a beteg gyerek egy gasztroenterológiai kivizsgálásra a bejelentkezése után 8-12 hét múlva kap időpontot, addig

„ülünk ölbe tett kézzel, és sajnálkozunk”.

Miközben gyerek panaszai ezalatt ugyanúgy fennállnak, a szülő pedig teljesen érthető módon türelmetlenek, és inkább vállalják a néhány tízezer forintos költségét annak, hogy pár napon belül kapjanak időpontot és ennek megfelelően jó színvonalú ellátást.

A gyermekpáciensek számának növekedése a magánellátásban tökéletesen rímel az idősebb korosztályok esetében is tapasztalható tendenciára. Az UNION Biztosító 2017 őszén, a 25-55 év közötti korosztályban készített felméréséből az derült ki, hogy míg 2012-ben a lakosság 37, idén már 57 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást.

Az öt év alatt immár harmadszor végzett kutatás adatai arra is rávilágítottak, hogy míg öt éve 33 ezer, három éve pedig 41 ezer, addig idén már átlagosan 57 ezer forintot fizettek az emberek egy év alatt különféle szakorvosi rendelőkben. A megkérdezettek 28 százaléka pedig nyitott volt arra, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegye igénybe, és ezért átlagosan havi 5-6 ezer forintot fizetne szívesen – csak azért, hogy hozzáférjen egy olyan ellátáshoz, amely egyébként járna neki.

Nem lendíti előre a helyzetet az sem, hogy hiába szerepelt az országos nyilvántartásban 65 320 orvos 2016-ban, körülbelül csak 55,5 százalékuk dolgozik ténylegesen a szakmában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint ugyanis csupán 37 598-an végeznek orvosi tevékenységet, sokan ugyanis nyugdíjasok, szülési szabadságon vannak, vagy az itthoni állapotok miatt inkább külföldre mentek. Mindeközben pedig mintegy 300 olyan betöltetlen háziorvosi körzet van idehaza, ahol nem kapnak ellátást a betegek.

Az orvoshiány ugyanakkor Póta György szerint csak részben oka a magánrendelések előtérbe kerülésének. Az elnök úgy látja, a magánintézmények elsősorban specialistákat foglalkoztatnak, a házi gyermekorvosok pedig nem mennek a magánellátásba, mert általános tudással rendelkeznek. Azok az orvosok, akik a magánellátásban dolgoznak szakorvosként, pedig nem mennek a háziorvosi rendszerbe.

Olvass tovább!