Tarlós szerint túl sok Budapesten a hajléktalan, és erre egy 2013 óta létező törvény a megoldás

Tarlós István budapesti főpolgármester pénteken sajtótájékoztatót tartott, melyből több minden kiderült. Egyrészt, simán lehet, hogy az akadálymentesítésről szóló népszavazás akkor sem lesz kötelező érvényű a fővárosra nézve, ha eredményes lesz (de különben is sokkal akadálymentesebb lesz a hármas metrót, mint a kettes, hiszen beraknak 12 liftet!), másrészt a polgármester csekély esélyt lát arra, hogy a Római-parton ne kelljen megépíteni a Dunával párhuzamos gátat, de az is kiderült, hogy igazán kéne már kezdeni valamit a budapesti hajléktalanokkal.

Szóval Tarlós hozta a szokásos formáját: az utóbbi idők legerősebb budapesti civil kezdeményezései közül kettőt (a metró akadálymentesítéséért folytatott küzdelmet és a római-parti mobilgát elleni szerveződést) semmibe vett, aztán felmelegített egy olyan témát, ami először 7 évvel ezelőtt verte ki sokaknál a biztosítékot, a hajléktalanság kriminalizációját.

A főváros szeretné ugyanis, hogy kevesebb hajléktalan legyen a forgalmas budapesti aluljárókban, és Tarlós szerint erre a közterületen való életvitelszerű tartózkodás megtiltása a megoldás. A „probléma”– hogy emberek arra kényszerülnek, hogy szörnyű körülmények közt az utcán éljenek – megoldására egyébként felállt egy munkacsoport, amely az alapjogok biztosán és a Máltai Szeretetszolgálat képviselőin kívül rendőrökből és közterület-felügyelőkből áll. Mindemellett Tarlós fontosnak tartja, hogy olyan megoldást találjanak, amely egyszerre törvényes és humanitárius.

Ebben nem az a legérdekesebb, hogy Tarlós szerint szabálysértési bírságok kifizettetése olyanokkal, akiknek lényegében semmijük sincs a humanitárius megoldás. Hanem az, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tiltása már 2013 óta változatlanul benne van a szabálysértési törvényben annak ellenére, hogy A Város Mindenkié kérésére Szél Bernadett azóta többször is benyújtott rá módosítási javaslatot. Az AVM blogján statisztikát is vezet arról, hogy a törvény életbe lépése óta hány embert büntettek meg emiatt; ez a szám jelenleg 524 elindított szabálysértési eljárásnál tart.

Az utcán élő hajléktalan emberek száma ennek ellenére nem csökken (nahát), miközben a főváros arra költi adózói pénzét, hogy bírósági eljárásokat indítson azok ellen, akiknek annyi a bűnük, hogy nincs hol lakniuk. Éppen ezért igazán rejtélyes, hogy Tarlós miért gondolja úgy, hogy ebben a törvényben keresendő a hajléktalanság problémájára a megoldás.

Javasoljuk Tarlósnak, hogy az utcán élők értelmetlen vegzálása helyett a hajléktalanellátó rendszer fejlesztésébe fektessen pénzt és energiát, vagy ha pontosabb útmutatásra van szüksége, akkor olvassa át A Város Mindenkié hat pontját, amit hat ellenzéki párt is támogat (a DK, az Együtt, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd).

Az első és legfontosabb: a lakhatás alapvető emberi jog. Ezt a jogot biztosítani lehet szociális bérlakások rendszerének kiépítésével, lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásokkal, biztonságos és megfizethető magánbérleti szektor kiépítésével, a gyermekes családok lakhatáshoz való jogának intézményesítésével és a hajléktalan emberek kriminalizációja helyett lakhatásuk támogatásával.

Ez lenne a humanitárius (és hatékony) megoldás arra, hogy a budapesti aluljárókban emberek élnek!

Olvass tovább!