December végén került ki egy fotó egy Tatabányai Szakképzési Centrum által fenntartott komáromi szakgimnázium faliújságjáról, ami egyben szégyenfalként is üzemelt. Az iskola igazgatója itt tette közszemlére minden nap az intőben részesülő diákok nevét és osztályát. Már ekkor olyan alapvető jogok, mint a becsület és a jó hírnév megsértéséről volt szó, ráadásul komoly pszichológiai következményei is lehetnek az ilyen „pedagógiai módszereknek”. A szégyenfal egyébként az oktatási jogok biztosa és az adatvédelmi biztos szerint is jogsértő, ellenben az iskolát felügyelő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szerint nem is szégyenfalról volt szó, de a békesség kedvéért a jövőben már nem teszik közzé a tanulók adatait.

Miután az említett szakgimnázium egyik tanára nemtetszését fejezte ki a szégyenfallal kapcsolatban az RTL Klub híradójának, nyilatkozata miatt az igazgató számonkérte a tanárt, és még jegyzőkönyvet is írtak a történtekről.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal még december 21-én, (majdnem két héttel a tanár nyilatkozata előtt) írt körlevelet a szakképző iskoláknak, amelyben szabályozzák, hogyan kell reagálnia az iskoláknak a jövőbeni sajtómegkeresésekre. A hivatal tehát nem a komáromi esetre reagálva küldte a körlevelet, az viszont lehetséges, hogy az igazgató ezt alapul véve kérte számon a tanárt (jogtalanul). A levél szerint az iskoláknak hírzárlatot kell elrendelniük, választervüket pedig jóváhagyatni a hivatallal, ahonnan iránymutatást küldenek a nyilatkozatra vonatkozóan. Szerintük ezáltal egységesebb és bővebb válaszokat kaphatnak a sajtóorgánumok.

Az viszont egyáltalán nem tűnik magától értetődőnek, hogy ezáltal nem lassítják-e a sajtó munkáját, illetve nem cenzúrázzák-e az intézmények nyilatkozatait – ha egyáltalán akad ezek után nyilatkozni hajlandó tanár vagy igazgató.

Remélhetőleg akad. Ugyanis a TASZ a konkrét komáromi eseten keresztül összegyűjtötte, milyen esetekben korlátozható jogszerűen egy nyilatkozat.

Sem az iskolafenntartó, sem az igazgató nem tilthatja meg, hogy a pedagógusok általános szakmai kérdésekben, vagy szakpolitikai témákban nyilatkozzanak.

Mivel a komáromi esetben a tanár egyszerűen csak nemtetszését fejezte ki, nyilatkozata nem korlátozható, mert nem is jogsértő.

Más lenne a helyzet, ha olyan konkrétumokról beszélt volna, hogy a megnevezett iskolában melyik pedagógus ötlete volt a szégyenfal, vagy melyik diák miatt született az ötlet. Ebben az esetben az iskola belső viszonyairól derülnek ki részletek, amivel akár még személyiségi jogokat is sérthet. Bár az intézmény vezetőjének vagy fenntartójának nincs joga a törvényben előírtaknál szigorúbb korlátozást bevezetni, ez mégis sokszor előfordul.

Fontos tisztázni, hogy jogszerűen csak azok a nyilatkozatok korlátozhatók, amelyek a munkaviszonnyal közvetlenül kapcsolatosak, amik a munkáltató belső viszonyaira vonatkoznak, vagy amiket a munkavállaló a munkáltató képviseletében ad.

A TASZ „jogi túlélőkészletében” javasolja, aki úgy érzi, jogszerűtlenül vonják felelősségre nyilatkozata miatt, mindenképpen dokumentálja az ügyet. Vegyenek fel jegyzőkönyvet és kérje írásba a munkáltatói figyelmeztetést, intézkedést. Ha kirúgással fenyegetnék az illetőt, semmiképpen se írja alá a közös megegyezésről szóló papírt, mert utána lehetetlen munkaügyi pert indítani. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ha valakit nyilatkozata miatt ér jogi sérelem, szívesen nyújtanak tanácsot.