Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

34 ezer forint havonta – van olyan megváltozott munkaképességű, akinek ennyiből kéne megélnie

Idén január elsejétől kicsit enyhültek a 2011-ben meghozott rokkantsági ellátásra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok. Míg korábban csak akkor volt ellátásra jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha az igénylés előtti öt éven belül legalább három éven keresztül volt társadalombiztosítása, addig mostantól ennek a fele is elég ahhoz, hogy úgynevezett kivételes rokkantsági ellátásban részesülhessen.

Ez azonban a rendes ellátásnak csak a 65 százaléka, és a teljes rokkantsági ellátás is csak a lehető legjobb esetben jelent akkora összeget, amiből talán már meg is lehet élni.

A kormány 2011 decemberében törölte el a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló korábbi törvényt: megszüntették a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, a rendszeres szociális járadékot, az átmeneti járadékot és a bányászok egészségkárosodási járadékát. Ehelyett két kategóriát vezettek be, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást.

Az egyszerűsítéssel önmagában általában nincsen gond, a probléma inkább az ellátásra való jogosultságot szabályozó feltételrendszer szigorával és az ellátás mértékével van. Ezt egyetlen példával is szemléltetni lehet:

az ellátás mértéke egy folyamatos egészségügyi támogatást igénylő embernél, aki önellátásra egyáltalán nem képes, rosszabb esetben csak 52 810 forint, de legjobb esetben is csak 144 ezer.

Hogyan tudna ma Magyarországon bárki 52 810 forintból megélni? És itt olyan emberekről beszélünk, akik nem tudják sehogyan sem kipótolni ezt az összeget munkabérből, de emellett ráadásul nagy valószínűséggel rengeteg olyan plusz költségük is van, ami egy egészséges embernél nem merül fel.

És akkor vannak azok, akiknek az egészségi állapota eléri az 50 vagy 60 százalékot (a rokkantság mértékét százalékban állapítják meg orvosi vizsgálat után, a százalékok alapján kerülnek egyik vagy másik kategóriába az emberek), nekik meg aztán jóval kevesebb jár – minimum 28 ezer, maximum 43 205 -, miközben egy teljes munkaidős állást könnyen lehet, hogy nem tudnának elvégezni. Tehát náluk sem arról van szó, hogy a rokkantsági ellátás után folyósított összegből szednék meg magukat.

Mindemellett pedig külön szépsége a dolognak, hogy az ellátás megszűnik abban az esetben, ha az igénylő három egymást követő hónapban olyan keresőtevékenységet végez, amely meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Ez a jelenlegi 138 ezres minimálbér mellett azt jelenti, hogy az ellátott nem végezhet olyan munkát, ami 207 ezer forint bevételt jelent. És a rokkantsági ellátás után még nyugdíj sem jár.

Az ATV riportot készített két érintettel, a férfi születése óta mozgássérült, két bottal tud járni, a feleségének, Annamáriának pedig izomsorvadása van. Évek óta kerekesszéket használ, kilenc éve olyan súlyos az állapota, hogy már nem tud dolgozni.

„Nem tudtam kimenni a mosdóba, a vécébe, nagyon-nagyon nagy nehézséget okozott mozgásban is, illetve többször olyan baleset ért, többször kificamodott a térdem, ami a továbbiakban lehetetlenné tette a munkavégzést anélkül, hogy az állapotom ne romlott volna jelentősen tovább” – mondta Annamária.

Kettejük rokkantsági ellátása alig több mint amennyi Annamária fizetése volt, amikor még tudott dolgozni.

A mostani módosítás sem jelent sokat. Annyi történt, hogy ezentúl az is igényelhet rokkantsági ellátást, akinek az igénylést megelőzően csak másfél, nem pedig három évig volt létező társadalombiztosítása. Azonban mivel ez a teljes ellátásnak csak a 65 százalékát jelenti, egy folyamatos egészségügyi ellátást igénylő személy, akinek korábban csak másfél évig volt társadalombiztosítása,

legjobb esetben is csak 93 610 forintot fog kapni. Rosszabb esetben pedig csak 34 326 forintot.

Ennyit érnek a kormánynak az elesettek!

Olvass tovább!