Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kósa Lajos is okosabb, mint Zuckerberg

Képzeljük el, milyen is lenne, ha egy bútorkereskedéssel foglalkozó kisvállalkozó törvénykezési jogokhoz jutna, és benyújtana egy törvényjavaslatot, amelynek hatására minden eladott szék után tízezer forintos állami támogatást kapna. Vagy egy zöldségest, aki úgy alakítaná át a szabályozást, hogy csak az ő boltjában vásárolható zöldségek és gyümölcsök számítanak biónak, csak ő reklámozhatná így a termékeit.

Mindkét vállalkozás óriási piaci előnyre tenne szert versenytársaihoz képest, csupán azért mert befolyása van az szabályok alakítására. A hatás az lenne, hogy rengeteg más cég csődbe menne, és óriási felháborodás söpörne végig a kisvállalkozók között.

Nos, Magyarország gyakorlatilag egy ilyen ország, csak épp nem egy-egy kis- és középvállalkozás, hanem a politikával összefonódó gazdasági szereplők élvezik ezeket az előnyöket. Mindannyian emlékszünk még a Lázár Jánoshoz közeli dohányipari cég számítógépén megírt trafiktörvényre, vagy épp arra, hogy Orbán vejének cége, az Elios minden jel szerint úgy nyert uniós tendereken, hogy azokat egyik üzlettársa állította össze. Nagyon nehéz lehetett így nyerni.

(MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke múlt héten beszélt arról, hogy Kósa Lajos, aki maga nyújtotta be a törvény tervezetét az Országgyűlésben, érintett abban a céghálóban, amely a törvény által teremtett előnyöket learathatja.

„Van tehát egy Kósához közeli cég, amely félmilliárdot kap ukrán munkaerő betelepítésére, egy Kósa által beadott törvény a nyugdíjas-szövetkezetekről és egy Kósához közeli céghálózat, amelynek egyik tagja már az elnevezésében is kiabál arról, mintha ukrán nyugdíjasok betelepítéséről szólna a buli” – így foglalta össze az ügyet Hadházy.

A dologhoz hozzátartozik még, hogy a cégháló egy másik tagja, a Horizon2020 Nonprofit Kft. már tavaly júniusban is kapott 450 millió állami támogatást ukrán munkavállalók „Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítése” címén.

És ha még ez sem lenne elég, akkor ott van Kósa Lajos felesége, Porkoláb Gyöngyi, aki idén tavasszal vásárolt egy tanácsadócéget ugyanebből a céghálóból. Egy 139 millió forintos tőkével rendelkező céget 6 millió forintért valakitől, akinek nagyon jól jött a férj, Kósa által benyújtott törvényjavaslatból.

Az alapkérdés persze az, hogy MIBŰ, és miért ilyen olcsón? Miből futja Kósa feleségének egy 139 milliós cég megvásárlására, és egy 139 millát érő céget miért 6 millióért adnak el? Erre a kérdésre Kósa nem hajlandó válaszolni. Miért is tenné, miért is térne el a fideszes szokásjogtól, amely csak mikrofonállványoknak válaszol, újságíróknak, kíváncsi állampolgároknak nem?

De a nagyobb kérdés, hogy mivel is fog majd ez az újonnan megvásárolt cég foglalkozni?

Netán a feleség cége fog tanácsot adni azoknak a másik cégeknek, amelyek egy olyan iparágban tevékenykednek, amely a férj képviselői indítványának hatására kezd felfutni? Csurran talán abból a kevéske állami támogatásból is, amit az ukrán munkaerő elhelyezésért kapnak cégek?

Az lenne ám az igazi üzleti zsenialitás! Úgy tűnik, nemcsak Mészáros Lőrinc tud okosabb lenni, mint Zuckerberg.

Persze, ha így lenne, az nyilván egy újabb vonalka lenne a Fidesz turpisságainak mostanra köteteket kitévő listáján. De a Fidesz azon állításával is szembe menne, hogy itt nemzeti tőkésosztály épül a multinacionális tőkével szemben. Az olyan vállalkozások, amelyek csak állami emlőkön és a érdekeik szerint alakított versenypályán tudnak csak életben maradni, azok túl sok hasznot nem fognak hozni a magyar gazdaságnak, és ha omlik a rezsim, ezek a „tőkéseknek” sem nevezhető valamik omlani fognak vele.

Úgy könnyű sikeres vállalkozónak lenni, ha az állam és az adófizetők adják hozzá a lóvét. Csak ettől a magyar népnek még nem lesz jobb.

Olvass tovább!