Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kevesebb gyümölcsöt és több zsírt fogyasztanak a szegények

Jelentős különbségek fedezhetők fel a szegényebb és a gazdagabb magyarok táplálkozási szokásai között:

a magyar társadalom alsó tizedei sokkal kevésbé egészséges és minőségi élelmiszereket engedhetnek meg maguknak, mégis jövedelmük sokkal nagyobb részét költik ételre és nem alkoholos italokra.

Állati zsír, kenyér és száraz hüvelyesek – ezek azok az élelmiszer-típusok, amelyekből a legszegényebbek többet fogyasztottak, mint a leggazdagabbak. A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os számai szerint a társadalom legszegényebb tizede (1 millió ember) másfélszer annyi állati zsírt fogyaszt, mint a leggazdagabb egymillió.

Viszont ha az anyagi ráfordításokat nézzük, akkor észrevehetjük, hogy a gazdagok több pénzt költöttek a kevesebb mennyiségre, mint a szegények a többre. Ez világosan mutatja, hogy nemcsak mennyiségbeli, de minőségbeli eltérések is vannak a két csoport fogyasztási szokásai között. Ugyanez a minta érvényesül a többi olyan terméknél is, amiből a szegények fogyasztanak többet. Kenyérből is többet fogyasztanak, a gazdagabbak mégis többet költenek kenyérfélékre.

Ez egyébként azzal is összefüggésben van, hogy melyik társadalmi tized mennyit költ jövedelméből élelmezésre. Nem meglepő, hogy a szegényebb tizedek a legolcsóbb élelmiszereket vásárolják, hiszen még így is ők fordítják jövedelmük legnagyobb százalékát étkezésre.

Miközben a legszegényebb egymillió a jövedelmeinek közel harmadát (30,6 százalékát) fordítja erre a célra, addig a leggazdagabb egymillió csupán 19 százalékát.

Ráfordítás tekintetében egyébként a legalsó 2 jövedelmi tized és a többiek, illetve a legfelső egytized és a többiek között van.

Aggasztó tendencia még, hogy nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az egészséges tápanyagokhoz való hozzáférés: halkonzervből ötször annyit eszik a felső húsz százalék, mint az alsó; a sárgabarack esetében négyszeres a különbség, és úgy általánosságban gyümölcsökből is kétszer annyit fogyasztanak a gazdagabbak, mint a szegényebbek.

A húsfogyasztás összesített számai nem mutatnak túl nagy eltérést, de az összetétel azért mégis más. A drágább húsfélékből, például marhából négyszer több jut a szerencsésebbek asztalára.

A táplálkozás nem csak önmagában érdekes, de komoly kihatása van más területre, például a különböző betegségek kialakulására, illetve az élettartamra is – következésképp a szegények életesélyei sokkal gyengébbek, mint a gazdagoké.

Mivel a szegényebbek már amúgy is jövedelmük nagyobb hányadát fordítják táplálkozásra, bármilyen pluszjövedelem az alsóbb decilisekben nem azt jelenti, hogy a szokásos termékekből vesznek többet, hanem azt, hogy változatosabb, egészségesebb termékeket is elkezdenek megengedni maguknak. Megoldási, életminőség-javítási szempontból ez fontos összefüggés.

A régiós bontás is érdekes adatokat mutat: mind állati zsír-, mind pedig kenyérfogyasztás tekintetében a dél-alföldiek vezetnek. Gyümölcsfogyasztásban a közép- és dél-dunántúliak járnak az élen.

(Mérce / G7)

Olvass tovább!