Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Robog a magánegészségügy: magánklinikát nyit a Semmelweis Egyetem

Ez a cikk több mint 6 éves.

A Népszava számolt be a Nézőpont Intézet által szervezett konferenciáról, ahol a Semmelweis Egyetem professzora elmondta, az egyetem magánklinika indítását tervezi két év múlva.

Lang György, az egyetem Mellkassebészeti Klinikájának megbízott igazgatója beszélt arról a Nézőpont konferenciáján, hogy az egyetem 2 éven belül magánklinikát nyithat. Az igazgató azt mondta, a magánegészségügy felfutóban van Magyarországon, a fizetős egészségügyben egyre több befektető jelenik meg , és ebből az egyetem sem „maradhat ki”.

Lang szerint az egyetem klinikáin dolgozók 60 százaléka már amúgy is dolgozik a magánegészségügyben.

A Semmelweis Egyetem magánklinikájának tervei már készülnek, a szakértői anyagot bemutatták Balog Zoltán miniszternek is. Lang György elmondta, hogy a terv szerint az egyetem akkora bevételekre szeretne szert tenni a piacon, mint amennyit az állami ellátásért kapnak. A magánklinika profitját pedig az állami szolgáltatásokba, és az orvosok jövedelmének növelésére szeretnék fordítani, ami hozzásegíthet a hálapénz megszüntetéséhez is.

A rendezvényen a magánegészségügy melletti érveket gyakran hangoztató Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója is felszólalt. Ő arról beszélt, hogy sok orvos megy a magánellátásba dolgozni, akik viszik magukkal a betegeiket. Ők szerinte 500 ezer forintig „szinte gond nélkül” vásárolnak szolgáltatásokat, 500 ezer forint és egymillió között már van „lemorzsolódás” és csak az egymillió feletti protézis- és onkológiai műtétekért akadnak kevesen, akik fizetnének a magánintézménynek.

Korábban mi is írtunk arról, hogy több Fidesz-közeli nagyvállalkozó fektet be az egyre jövedelmezőbb magánegészségügybe, augusztusban éppen Csányi Sándor szállt be. Emellett a kormány is jó szemmel nézi az egészségügy fokozatos magánosítását, 2012 óta például támogatja a munkáltatók által finanszírozott egészségbiztosítást is.

Az állami rendszer alulfinanszírozottsága minőségromlást, bizalomvesztést és alacsony dolgozói béreket okoz.

A magánegészségügy erősödésével így az orvosok egyre nagyobb számban hagyják el az állami egészségügyi rendszert, és mennek át egy olyan, magánfinanszírozású rendszerbe, aminek a szolgáltatásai azonban csak a tehetősebbek számára megfizethetők.

(Népszava, Mérce)

Címoldali kép: Balogh Zoltán, MTI