Dijsselbloem: Nem a bankokon, hanem a befektetőkön segítettünk 2010-ben

Csütörtökön az Európai Parlamentben tartotta meg leköszönő beszédét Jeroen Dijsselbloem volt holland pénzügyminiszter, az Eurózóna pénzügyi tárcáit összefogó, informális “Eurogroup” eddigi vezetője. De ennél sokkal többet is tett.

Jeroen Dijjselbloem / Fotó: Wikimedia Commons

Keep Talking Greece angol nyelvű görög politikai blog beszámolója szerint, amikor Notisz Mariasz görög független EP képviselő megkérdezte őt, mit gondol ennyi év távlatából a Görögországot végleg adósságcsapdába és nyomorba döntő első 2010-es mentőcsomagról, Dijjselbloem kereken azt válaszolta, követtek el hibákat, mivel “improvizáltak”, és az első mentőcsomag nem a görög gazdaságnak, hanem a külföldi befektetőknek kellett.

“Ma már támogatom az az irányt, hogy a befektetőket ilyen helyzetekben nem mentjük ki az adófizetők pénzéből, inkább hagyjuk őket bedőlni” – mondta.

Dijsselbloem szerint a 2010 májusától folyósított, 110 milliárd eurós első görög mentőcsomag döntő része a külföldi befektetők gondjait enyhítette, és a bankok gondjain csak kis részben segített. “A mód, ahogyan a bankokkal bántunk költséges volt, ráadásul egyáltalán nem hatásos” – vélekedett.

Korábban viszont éppen azt nyilatkozta, a bankokat tőkésítették fel elsősorban a pénzből:

“Válságot éltünk át, banki válságot, fiskális krízist, és rengeteg adófizetői pénzt költöttünk el – véleményem szerint rosszul – hogy kimentsük a bankokat. Szóval azok akik minket bírálnak, mondván mindent a bankok kedvére tettünk, valamilyen mértékben az igazat mondták.”

– mondta ekkor.

A görög válságban kulcsszerepet játszó Dijjselbloem mostani kijelentésével burkoltan megerősítette a Sziriza-kormány volt pénzügyminisztere, Jánisz Varufakisz idén megjelent könyvében is szereplő állításokat, amelyek szerint az francia és német nagy bankok valójában sokkal súlyosabb pénzügyi krízishelyzetet előzték meg úgy, hogy az Eurózónaa ezek deficitjének egy nagy részét is a görög államháztartás számláira írta. Varufakisz kiemeli, erre a kegyetlen módszerre szerinte pusztán azért volt szükség, mert a neoliberális doktrína értelmében az Európai Központi Bank saját számláin nem tarthat adósságot, nem lehet deficites.

Az ezután rettenetes állapotba került görög jegybankot és magánbankokat pedig az úgynevezett “trojka” (a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság) az eurót használó tagállamok adófizetőinek pénzéből összerakott óriási mentőcsomagokkal próbálta elkerülni, hogy a görögök beomlasszák az euró árfolyamát. A holland baloldal ex-pénzügyminiszter most hangsúlyozta, szerinte a privátszféra szerepvállalása miatt ma már kevésbé kilátástalan a helyzet. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a mentőhitelek törlesztésének ördögi köre következtében a görög gazdaság szinte végleg összeomlott, talpraállni pedig még 2016-ban sem tudott, az egyetlen gazdaság volt az EU-ban amely ekkor sem növekedett.

 A görög nemzeti össztermék (kék) és kormányzati költések (lila) 2005 és 2016 közötti alakulása. 2010-ben érkezett a “trojka” első pénzügyi mentőcsomagja. (Grafika: Atlas, Forrás: Elsat)

2009 és 2010 folyamán az Európai Unió maastrichti szabályait még úgynevezett “swap”- ügyletekkel kerülték ki, aminek következtében számos tagállam úgy kaphatott kölcsönt a nagy bankoktól, hogy az hivatalosan nem növelte az adott ország államadósságát. A görög gazdaságot 2010 előtt főleg német és francia befektetési bankok finanszírozták, de a 2008-as Wall Streeti válság nekik is sokba került. Varufakisz könyve szerint ezt Merkel nem vallhatta be, és elsősorban ezért került sor a görög “swap”-ügyletek adóssággá nyilvánítására.

A pénzügyi válság utórezgéseként azonban ez, a déli EU-tagállamok, valamint Írország által használt módszer összeomláshoz vezetett, és hirtelen minden így felvett összes is adósságként jelentkezett.

Ebből Görögországban lett igazi baj, 2010 és 2015 között az ország Európa legkeményebb megszorításait vezette be. A holland kormánytag Dijsselbloem –  Wolfgang Schäuble volt német pénzügyminiszter mellett a mentőcsomagokkal való “vizeskínzás”  folyamatát vezényelte le. Ez arra épült, hogy 2010 után – noha a rendszer hibái látszottak – pusztán az euró reform nélküli stabilitásának megőrzése miatt – még két óriási mentőcsomagot adtak a görög bankoknak, és ezeket ugyanúgy az adófizetőkre terhelték, ezzel szinte felszámolva mind az állam mind pedig a lakosság tartalékait. A görögöknek ebből 2015-re elegük lett és arra a baloldali szövetségre, a Szirizára szavaztak óriási arányban, amely a harmadik, 2015-ös mentőcsomag elutasítását és az adósságcsapda felszámolását ígérte.

A görög államadósság (kék) alakulása a teljes Eurozóna adósságához (zöld) képest / Kép: Wikipedia, Adatok: Eurostat

Alekszisz Tsziprasz miniszterelnök és Varufakisz 2015-ös kormányra kerülésük után a görög adósság átütemezését kérték, de ezt főleg Dijjselbloem, Schäuble, valamint balti, szlovák és finn szövetségeseik megakadályozták, és lemondásra kéynszerítették Varufakiszt, majd Tsziprasszal szinte kényszer hatására elfogadtatták az újabb csomagot.

A megszorításpolitika az Eurozónán belül ma is nagyon súlyos gondokat okoz, és vezető pénzügyi szakemberek az Egyesült Államokban már két éve is figyelmeztettek: a folyamatos fiskális egyensúlypolitika nagyon nagy mértékben lefelé húzza a termelékenységet az EU-ban, és gyakran vezet a Brüsszellel szembeni ellenérzések felerősödéséhez.

(Keep Talking Greece)

Olvass tovább!