Tovább nőtt az iskolaelhagyók és alulteljesítők aránya

Az elmúlt években tovább nőtt az iskolaelhagyók aránya a magyar közoktatásban, és az alulteljesítők aránya is – ez derül ki az Európai Bizottság hazánkra vonatkozó Oktatási és Képzési Figyelő 2017 c. jelentéséből. A jelentésből az is kiderül, hogy komoly problémák vannak az iskolai egyenlőtlenségek terén is.

11,9 százalékról 12.4 százalékra nőtt 2013 és 2016 között az iskolaelhagyók száma. Az uniós átlag ezzel szemben csökkent ugyanebben az időszakban, jelenleg 10,7 százalékon áll. A jelentés szerint a tankötelezettség határának 16 éves korra csökkentése okozza ezt, hiszen a hátrányos helyzetű gyerekek hajlamosak iskola helyett munkát vállalnak.

“A közfoglalkoztatás keretében szerzett jövedelmük alacsonyabb a minimálbérnél, de még így is jelentősen magasabb, mint a családi pótlék lenne az iskolában maradásuk esetén” – írja a dokumentum.

Romlott az alulteljesítő 15 évesek aránya, főként az olvasás és természettudományok területén. Előbbiben 19,7-ről 27,5 százalékra, utóbbiban 18-ról 26 százalékra nőtt az alulteljesítők aránya. Az uniós átlag mindkét területen 6-7 százalékkal alacsonyabb.

A jelentés szerint az oktatási rendszer szelektivitása is magas:a különböző oktatási pályákra történő csoportosítás akár már 10 éves korban elkezdődhet, és innentől komoly teljesítményleszakadás tapasztalható.

“A 2016-os nemzeti felmérés szerint a szakközépiskolák 10. osztályában a tanulók kompetenciaszintje átlagosan alacsonyabb volt, mint a 6. osztályosok kompetenciaszintje, és a 9. és 10. osztályokban nem növekedett.”

Ez azt is jelenti, hogy a hátrányos helyzetű diákok elkülönítése egyre erőteljesebb. A szegregáció erős etnikai jelleget is vesz. Bár a kormány azzal az indokkal hajtotta végre az oktatási rendszer központosítását, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket, de ehhez képest a roma diákok túlnyomó többsége még mindig szegregált iskolákba járt.

Drámaian magas az iskolaelhagyók aránya a roma fiatalok körében: 59,9 százalék, miközben a nem romák esetében csak 8,9 százalék.

Pozitívumokat is említ a jelentés. A vizsgált időszakban csökkent például a gyerekszegénység, de a 36,1 százalékos magyar eredmény még mindig jóval magasabb, mint a 26,9 százalékos uniós átlag.

A GDP 4,6 százalékáról 5,2-re nőttek az oktatásra fordított állami kiadások, sőt a jelentés azt is pozitívumként említi, hogy a kezdeti központosítás után az utóbbi időben emelkedett az iskolák autonómiája. A további autonómia-növelést fejlesztési célként jelöli meg a dokumentum.

Kapcsolódó cikkek