Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Akarnak-e korrupcióellenes ügyészséget az ellenzéki pártok?

Egy korrupcióellenes ügyészség gondolata időről időre felbukkan az ellenzéki térfélen, mint olyan megoldás, amellyel vissza lehetne szorítani a korrupciót és ki lehetne kerülni a jelenlegi, a Fidesszel meglehetősen engedékeny, de bebetonozott ügyészséget.

Orbán Viktor miniszterelnök és Polt Péter legfőbb ügyész (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Legutóbb a Hír TV Célpont című műsorában jött elő az ötlet. A műsor szerint száznál is többre tehető azoknak a kormánypártokhoz köthető korrupciós ügyeknek a száma, amelyekben a Polt Péter vezette legfőbb ügyészség nem folytatott valódi nyomozást. A műsorban az Együtt elnöke, Juhász Péter és a Jobbik parlamenti képviselője, Szilágyi György is a korrupcióellenes ügyészség létrehozása mellett foglalt állást.

„Létre lehet hozni más, egyéb olyan intézményeket, függetlenül a legfőbb ügyésztől, amelyek eljárhatnak ilyen ügyekben, és azzal máris nem Polt Péter alá tartoznak a feladatok” – nyilatkozta Juhász.

Kíváncsiak voltunk, mit gondol a többi ellenzéki párt erről az ötletről, támogatnák-e egy független korrupcióellenes ügyészség létrehozását.

Az MSZP és a Párbeszéd szerint jó ötlet

A Magyar Szocialista Párt támogatná az ötletet. Azt is hangsúlyozzák, hogy hazánknak mielőbb csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez is, amely lehetővé tenné, hogy az EU-s forrásokkal való visszaélések ügyében európai szinten is el lehessen járni.

Hasonló állásponton helyezkedik el a Párbeszéd is. Kérdésünkre elmondták, Szabó Tímea, a párt társelnöke már többször is benyújtotta egy korrupcióellenes ügyészség létrehozására irányuló törvényjavaslatát, ám ezt a kormánytöbbség minden alkalommal leszavazta még a bizottsági szinten, így a parlament elé sosem kerülhetett.

A Párbeszéd egyébként nemcsak korrupcióellenes ügyészséget, de egy Közérdekvédelmi Központot is létrehozna. A párt programja szerint ennek a testületnek lenne feladata a korrupciós helyzetek vizsgálata; intézményi, büntetőjogi eszközökkel nehezen üldözhető felelősségek megállapítása és szankcionálása, illetve a közérdekű bejelentők védelme.

Hadházy: Egy normális országban erre nem lenne szükség

A Lehet Más a Politika társelnöke a Mércének elmondta, egy normális országban az ügyészség teljesen alkalmas lenne a korrupciós bűncselekmények feltárására, ám sajnos Magyarországon nem ez a helyzet. Ezért a korrupcióellenes ügyészség gondolata szerinte nem ördögtől való.

Azt is hozzátette, ezt most túl hangosan nem követelik, hiszen ha a kormány most létrehozna egy korrupcióellenes ügyészséget, annak semmivel több haszna nem lenne, mint a már létező intézményrendszernek. Korrupcióellenes ügyészséget akkor lehetne létrehozni, ha az ellenzék kétharmados többséget szerezne, de akkor meg már nem föltétlenül lenne értelme.

Aminek viszont sok értelme lenne Hadházy Ákos szerint, az az ügyészségen belüli korrupciót feltáró vizsgálóbírók intézményének a bevezetése. Jelenleg ugyanis az ügyészséget gyakorlatilag lehetetlen vizsgálni.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne a korrupció ellen harcolni, ha az ellenzék nem kétharmados, csak sima többséggel kerülne kormányra, a politikus optimistán válaszolt. Szerinte kormányzati pozícióból sokkal könnyebben fel lehetne tárni a korrupciót, hiszen jóval nagyobb apparátust lehetne ráállítani az ügyekre, és az állami intézmények titkolózás helyett az átláthatóság oldalára állnának, így az ügyek feltárása is könnyebben menne.

Hozzátette, ő a heti korrupcióinfóiban szereplő ügyeket eleinte egyedül, később pedig egy-két ember segítségével tárta fel, egy kormányzati apparátussal pedig ezeket sokkal könnyebben ki lehetne dolgozni.

A Momentum nem támogatja egy elkülönült korrupcióellenes ügyészség felállítását

A párt úgy véli, korrupció felszámolásának megoldása nem az ügyészség vádemelési monopóliumának megtörésében rejlik, hanem a nyomozati és ügyészi szervek mellé a korrupciós nyomozásokhoz szükséges szakértelemmel bíró speciális szerv felállításában.

A Momentum szerint ugyanis hatásköri feszültségek jönnének létre a legfőbb ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség között, ami a nyomozóhatóságok munkájára lenne rossz hatással.

A párt a Hadházy által pedzegetett problémára is kitér: egy korrupcióellenes ügyészség létrehozásához kétharmados többség kellene, de kétharmados többség birtokában az ellenzék a „rendes” ügyészség megjavításába is belekezdhet, így fölöslegessé válik az új intézmény.

Arra is rákérdeztünk, mit javasol ehelyett a Momentum.

Egy új, vádemelési jogkörökkel rendelkező intézmény helyett ők egy olyan nyomozati szervet, ún. Nemzeti Csalásellenes Hivatalt hoznának létre,

amely a korrupciós bűncselekmények feltárásához szükséges speciális szakértelemmel rendelkezik, és amely feladata a korrupció kutatása, nyomon követése, feltárása, a korrupciós kockázatok kutatása, ajánlások, törvényjavaslatok kidolgozása lenne. Tehát egy olyan független szervet, amely átfogó szemlélettel állna a problémához, a nyomozás mellett a társadalmi megelőzésre is hangsúlyt fektetne – ám a vádemelést meghagyná az ügyészségnek.

DK: Különleges ügyészi hivatalt állítunk fel a közhatalommal való visszaélések feltárására

A Demokratikus Koalíció válaszából kitűnik, hogy a párt kimondottan az Orbán-rendszer idején elkövetett korrupciós visszaélésekre összpontosít inkább, nem a korrupcióra úgy általában.

Bíróság elég állítanák az „orbáni maffiaállam vezetőit és kiszolgálóit”, visszavennék az általuk „ellopott közvagyont”, felmondanák a NER alatt született földbérleti szerződést, és a rendszer károsultjai számára kárpótlási alapot is létrehoznának. Hasonló intézkedések az Együtt programjában is szerepelnek.

A közhatalommal való visszaélések feltárására a DK külön ügyészi hivatal hoznának létre, tehát nem egy önálló, a Legfőbb Ügyészségtől is független, vele egyenlő rangú szervet.

És ez nem is fedné le a korrupció minden formáját, hanem kimondottan csak a közhatalommal való visszaélést.

Van erre szükség egyáltalán?

Az ellenzéki nyilvánosságban népszerű a román és bolgár korrupcióellenes minta felemlegetése, és a beérkezett válaszok alapján látszik, hogy a Jobbik, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd is követné ezt a mintát.

Mindenesetre komoly dilemmák is felmerülnek a gyakorlatba ültetés kapcsán, hiszen kétharmados többség nélkül az ötlet kivitelezhetetlen, kétharmados többséggel meg már tárgytalannak tűnik a kérdés.

Az LMP és a Momentum válaszaiból kitűnik, hogy az intézményi formális kérdések helyett a megfelelő infrastruktúra megléte a fontos. Függetlenül, hogyan milyen új intézményeket hozunk létre, a lényeges, hogy az állam összes szerve az átláthatóság elvei szerint működjön, a korrupció feltárásával megbízott intézmények pedig rendelkezzenek a probléma komplexitásaival megbirkózni képes tudással.

A Párbeszéd programja arra is rámutat, hogy pusztán a jogi, igazságszolgáltatási megközelítés sem elegendő, hanem átfogó társadalompolitikai reformok is kellenek. A korrupció ugyanis óriási vagyoni koncentrációt hozott létre hazánkban, ez a vagyoni koncentráció pedig később is a politika befolyásolása, újabb korrupciós lehetőségek előtt nyitja meg a terepet. A Párbeszéd ezért külön oligarcha-adót vezetne be, a túlzott földkoncentrációt – amely szintén az állami intézmények elfoglalása és korrupció által jött létre – progresszív földadóval mérsékelné. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések nagykorrupció bűnügyi dimenziói mellett a társadalmi hatásaival is foglalkoznának.

Olvass tovább!