Minden ötödik magyar mentális betegséggel küzd, de hatékony kezeléshez alig lehet hozzájutni

Megközelítőleg kétmillióra rúg azon magyar állampolgárok száma, akik valamilyen mentális problémával küzdenek, de a százezret sem éri el azok száma, akik terápiához jutnak az állami egészségügy keretei között.

Ezek a statisztikák a budapesti Francia Intézet által rendezett konferencián hangzottak el, amelyen kiderült a magyar egészségügyi rendszer tömegesen hagy ellátás nélkül, vagy gyógyszeres tüneti kezeléssel taszít félre mentális betegségekkel küzdő embereket.

Az Eljut-e a pszichoterápia a rászorulókhoz? című konferencián kiderült, a magyar társadalom 13 százaléka mutat középsúlyos depressziós tüneteket, ha ehhez hozzáadjuk a szorongásos esetek számát, az arány máris 20 százalék lesz.

Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint a depresszió globális szinten is népbetegségnek számít, 2020-ra a világ második legnagyobb betegsége lesz, de a kiesett munkaórák tekintetében már most is a második leggyakoribb egészségügyi oknak számít.

A mentálhigiénés problémák hazai kezeletlensége megrázó. A magyar egészségügy összesen 560 ezer diagnosztizált pszichiátriai beteget tart számon – ehhez képest a becslések szerint háromszor ennyi ember soha nem jut el szakemberhez vagy orvoshoz. A számon tartott betegek között a megoszlás így néz ki:

  • szorongás: 160 ezer ember;
  • az ismétlődő depresszív zavarok: 70 ezer fő;
  • a depressziós epizódok: 60 ezer;
  • a skizofrénia: 35 ezer;
  • a súlyos stressz által kiváltott reakció: 25 ezer;
  • és a bipoláris affektív zavar: 22 ezer fő.

De még ez a félmillió ember nagy része sem jut hatékony terápiához, százezer köré tehető azok száma, akik igen. A fennmaradó többség megkapja receptre az antidepresszánst, és ezzel a kezelés le van tudva. Nem csoda, hogy óriási mennyiségű ilyen gyógyszer fogy el Magyarországon: 480 millió Xanax és Frontin tabletta, 80 millió Rivotril tabletta. Ez azt jelenti, hogy évente 60 nyugtató vagy szorongásoldó tablettát szed be egy átlagmagyar.

Miközben az ágazat az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyi rendszeren belül is periférián helyezkedik el, a magánszféra virágzik. Csakhogy 8-10 ezer forintos óradíjak mellett ez csak a tehetőseknek kifizethető, a többség számára pedig elérhetetlen.

Hatalmas strukturális átalakítások nélkül is lehetne javítani a helyzeten. Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem klinikai pszichológus tanszékvezetője szerint a brit modell lehetne követendő, amelyben a háziorvosi rendelők mellett hoznak létre alacsony belépési küszöbű terápiás helyeket, ahová bárki fordulhat. Erre itthon is voltak civil kísérletek, a Norvég Alap támogatásával próbáltak ilyen könnyen hozzáférhető terápiás pontokat létrehozni, de a kormány Norvég Alap elleni támadása nyomán ez a projekt nagyrészt kudarcba fulladt: az eredetileg tervezett 30 helyszín helyett végül hatot sikerült beindítani.

A konferencián egyébként a kormányzat is képviseltette magát. Csányi Péter, az Emmi Népegészségügyi Főosztályának vezetője nyitottnak mutatkozott a javasolt modell gyakorlatba ültetésére. Mint elmondta: „A cél, hogy ne csak beutalóval, hanem alacsony küszöbű ellátásokkal is elérhető legyen a pszichoterápia. Több lelki egészségpontra van szükség, közelebb kell vinni a szolgáltatást a kliensekhez.”

(via Index)

Olvass tovább!