Netadó: három éve vonult százezer ember az Erzsébet-hídon

2014. október 21-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte: a kormány minden megkezdett gigabyte-nyi elektronikus adatforgalom után 150 forint adót vetne ki a felhasználókra 2015-től. A bejelentés óriási tiltakozást váltott ki, másnap délre a frissen létrejött Százezren az internetadó ellen Facebook-oldalt csaknem 90 ezren lájkolták.

Október 26-án volt az első netadó elleni tüntetés, a szervezők azt kérték, hogy mindenki hozzon magával sokat használt, már nem működő számítástechnikai eszközöket, hogy azokból szimbolikus falat emeljenek a Fidesz székház elé. A József nádor térre meghirdetett kezdésre már körülbelül 10 ezren gyűltek össze, végül 48 órás ultimátumot adtak a kormánynak, hogy vonják vissza a netadó tervét. Innen a Hősök terére vonult a felduzzadt tömeg, végül a szervezők itt lefújták a tüntetést, néhány százan azonban átvonultak a Fidesz-székházhoz, ahol bedöntötték a kerítést, néhány ablak is betört, a rendőrség hat embert állított elő, ellenük garázdaság gyanúja miatt indult eljárás.

Október 28-án lejárt a 48 órás ultimátum. A szervezők tehát ismét a József nádor térre hívták az elégedetleneket, a több tízezres budapesti demonstrációval párhuzamosan vidéki városokban (Nyíregyházán, Pécsen, Miskolcon, Kiskunfélegyházán, Vácon, Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán és Komlón), illetve Varsóban is voltak tüntetések. A fővárosban tiltakozók közösen vonultak át a Clark Ádám téri “o” kilométerkőhöz, hogy ezzel is jelezzék: ennyi internetadót akarnak fizetni. A tüntetés végén a szervezők kilátásba helyezték, hogy a november 17-én esedékes, a netadóról szóló szavazás előtt további demonstrációkkal kívánnak nyomást gyakorolni a kormányra.

Csoszó Gabriella/FreeDoc

Deutsch Tamás másnap kijelentette: a tüntetés a demokrácia bizonyítéka. Három nappal a százezres tüntetés után, október 31-én Orbán Viktor interjút adott a Kossuth Rádiónak. Itt jelentette be, hogy az internetadó a kitalált formában nem vezethető be, és hogy 2015 elején nemzeti konzultációt terveznek indítani a témában. Aznap este “győzelmi nagygyűlésen” tapsolták meg Orbán Viktor meghátrálását.

És ahogy mondani szokták: a többi már történelem.

Az évforduló alkalmából a tüntetés szervezői közül Gulyás Balázs szociológust és Füzessi Károlyt, a Mérce munkatársát kérdeztük arról, hogyan élték meg azokat a napokat, milyen tanulságokat vonhatunk le a három évvel ezelőtti eseményekből, és hogy látják, vajon lesz-e még azokhoz hasonló? A fotókat pedig Csoszó Gabriellától kaptuk.

Képek forrása: Csoszó Gabriella/FreeDoc

Gulyás Balázs: Nagyon felemelő élmény volt, hogy ennyi ember megmozdult. A Reuters szerint százezren voltak a második, az Erzsébet-hídon átvonuló tüntetésen, de vidéken is számos tüntetés szerveződött. Ráadásul a tüntetők mellett a Facebookon olyan emberek is megszólaltak, akik nem szoktak politizálni, vagy általában nem mernek megszólalni. Nagyon sokan készítettek kreatív és vicces szlogeneket vagy képeket, amik segítették megmutatni, hogy mennyire abszurd a javaslat.

Nem az internetadó volt a Fidesz legkártékonyabb javaslata, de ez elég közérthetően hülyeség volt, és ezt sikerült bemutatnunk.

Füzessi Károly: Egyrészt abban az értelemben sikeres volt a tüntetés, hogy egy célért annyi sok embert közös cselekvésre bírt. Másrészt abban az értelemben sikertelen, hogy a kérdés, amiről szó volt, a hatalmi viszonyokat így is, úgy is változatlanul hagyta volna. Bár az igaz, hogy a közös cselekvés élménye annyira elementáris volt, hogy gyanúm szerint kevés olyan beszélgetés volt azokban a napokban a városban, amiben nem említődött meg a tüntetés, és ebben az értelemben az állampolgári érdekérvényesítésről első kézből szerzett tapasztalatot mindenki, ami igen fontos.

Gulyás Balázs az október 26-i tüntetésen (Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc)

Gulyás Balázs: Az ostoba adó eltörléséért való tüntetéssel kezdettől az volt a célunk, hogy megmutassuk, hogyha elég elszántak az emberek, akkor győzhet a nép, meghátrálhat a hatalom. Addig ez sokaknak lehetetlennek tűnt, mert a legtöbb tiltakozás több célért küzdött egyszerre, a részsikereknek pedig nehezebb örülni. A Hallgatói Hálózat tüntetései 2013 telén számos dolgot elértek, de a teljes siker híján sokan kudarcnak élték meg.

A netadó eltörlése viszont egyértelműen az emberek győzelme volt a kormányzati ostobaság felett.

Azt reméltük, hogy a tüntetés sikere másokat is szerveződésre inspirál és a szervezők kisebb csoportjai sok más tüntetést is szerveztek. Sajnos ezekből nem alakultak ki erősebb mozgalmak. Azok a vidéki tüntetésszervezők, akik azóta még nehezebb körülmények között próbálják az ellenállást szervezni, nem kaptak elég figyelmet a sajtó Budapest-centrikussága és a helyi sajtóban növekvő fideszes befolyás miatt. A netadóval láthatóvá vált elégedetlenség viszont segített, hogy három elvesztett választás után, három időközi parlamenti képviselő-választást nyerjen az ellenzék. A Fidesz a veszprémi időközivel végleg elvesztette a kétharmadát. Ennek köszönhető hogy lelassult a Fidesz alkotmányjogi dáridója, például a gránitszilárdságú Alaptörvény módosítgatásával is kénytelenek voltak felhagyni, igaz, addigra hatszor már módosították.

Füzessi Károly az október 28-i tüntetésen (Csoszó Gabriella/FreeDoc)

Füzessi Károly: Annyiban biztos, hogy volt hosszú távon hatása a netadós tüntetéseknek, hogy generációs élményt jelentettek, a közösen megélt történelmünk részévé váltak, olyan példává, hogy tessék, lehet nyomást gyakorolni a hatalomra. Én felelősségként éltem meg. Nem az első, és nem az utolsó tüntetés volt, amelynek a szervezésében részt vettem, de mindig hangsúlyoztuk: ezt a tüntetést ugyan mi bonyolítjuk, de a magyar nép csinálja. Ez óriási felelősség, és mély alázattal kell egy ilyen feladat felé fordulni.

Október 28 (Csoszó Gabriella/FreeDoc)

Füzessi Károly: A netadós megmozdulás egyik sokat elemzett és sokak által felrótt hibája az volt, hogy ebben a bizonyos fénytörésben aprócska anyagi kérdésben mozdultak meg az emberek, holott nyilván ennél sokkal durvább igazságtalanságok vannak Magyarországon, amik ellen érdemes és értelmes lenne küzdeni.

De egyrészt a társadalmi szintű összefogásoknak bizonyos méret felett önértéke keletkezik, itt ez szerintem mindenképp megtörtént. (Egyébként aki ezen mérgelődik, hogy miért 300 forintért megy a sírás, annak mindenképpen és mindenek előtt érdemes számba vennie az elmúlt 20-30 év értelmiségének és politikai osztályának felelősségét.)

Másrészt az internetadó konkrét ötlete tényleg óriási ökörség volt. Irreálisan nagy összegre rúgott volna sok internethasználó esetében.

Nyilvánvaló volt, hogy lövése sem volt a törvényt kitalálóknak arról, hogyan is működik az internet.

És ez külön felettébb idegesítő volt: már megint úgy szólnak bele az életünkbe, hogy halvány gőzük sincs arról, hogyan működik az valójában.

Harmadrészt viszont be kell látnunk: ez a kérdés tényleg nem érinti a fennálló rendet, a hatalmi viszonyokat. Ezért könnyen tud ebben engedni a kormány. Olyan, a NER inherens részét képző kérdésekben, mint a szegények elnyomása, a kormányzás mint pénzlopási gyakorlat vagy a rasszizmus és idegengyűlölet kormányprogrammá avanzsálása, még ekkora tömegnyomással sem lehetne valódi változást elérni.

Október 28 (Csoszó Gabriella/FreeDoc)

Gulyás Balázs: Szembe kell néznünk azzal, hogy a netadó-tüntetések óta is romlott a politikai helyzet. Egyre inkább normálissá válnak olyan dolgok, amik normális országban felháborítónak számítanak. Ma már szinte természetesnek vesszük, hogy az ügyészség nem nyomoz, nem emel vádat fideszes korrupciós ügyekben, hogy a kormánymédia már az ötvenes évek sajtójára hasonlít. Ezzel együtt fontos a politikai ellenállás, mert a Fideszt csak ez hátráltatja meg.

A vasárnapi boltzárra is azt gondolták, hogy majd megszokjuk, de azt sikerült napirenden tartani és visszavonatni.

A tüntetések fontosak, de nem elégségesek. A Százezren az internetadó ellen vagy a Fideszfigyelő Facebook-oldalon minden nagyobb tüntetésre mozgósítottunk, de általában is próbálunk az aktivitás mellett érvelni – a bőségesen érkező felháborító hírek megosztása mellett.

A szegényellenes és korrupt NER bukásához a végén persze az kell, hogy az emberek elmenjenek szavazni, a demokratikus pártok pedig jó alternatívát kínáljanak, és csak egyetlen közös jelöltjük legyen minden esélyes körzetben. A többség elégedetlen a kormányzással, ha sikerül megteremteni az alternatívát, akkor Orbán bukni fog. De magától ez nem fog menni. Nem várhatjuk a szimbolikus “karosszékben” ülve, hogy kialakul a “tökéletes alternatíva”, amely majd legyőzi a Fidesz propaganda-gépezetét. Hallatni kell a hangunkat, hogy az ellenzéki pártok a fontos ügyeket képviseljék. Kritizálnunk kell azokat a politikusokat, akik csak a többi ellenzéki párt rovására próbálnak voksokat szerezni új szavazók meggyőzése helyett. Az ellenzéki “torta” újraszeleteléséből nem lesz kormányváltás. Nekünk egyszerű választópolgárként is meg kell győznünk olyanokat is, akikkel sok mindenben nem értünk egyet.

Ki kell lépnünk a komfortzónánkból.

Október 28 (Csoszó Gabriella/FreeDoc)
Füzessi Károly: Szép lenne és jó lenne, ha lehetne még ilyen széleskörű egyetértés és megmozdulás Magyarországon. De az is van, hogy annyi szemetet és nehézséget zúdít nap mint nap a nyakunkba a kormány, hogy nehéz már megmondani, miért is lenne éppen a legfontosabb fellépni. A tüntetés pedig csak egy lehetőség. De ha jól csináljuk, akkor egy erős eszköz.

Így nézett ki a vonulás:

És ezt a riportot készítette a német-francia ARTE TV a netadós tüntetésekről, melyek 2015-ben megnyerték az “Év tiltakozása” nemzetközi díjat az Európai Civil Fórumtól (angol felirattal):

 

Olvass tovább!