Vidéken folytatódik a plakátháború: Kecskemét is beállt a sorba

A fideszes leszámolás a Simicska-féle plakátbirodalommal az önkormányzati szabályozásokban újabb szintet lép. Az önkormányzatok most léptetik életbe a sokak szerint alkotmányellenes plakáttörvény rendelkezéseit. Egyes vélemények szerint ez nem csak a politikát, hanem a helyi kisvállalkozásokat is súlyosan érinti.

Szombathely után Kecskeméten is megszavazzák a városvezetők az országos politikai botrányt kavart plakáttörvény rendelkezéseit. A vonatkozó törvényi szabályozást és az abból fakadó rendeletet mind a háromezer-kétszáz településnek azonos minimális tartalommal helyi jogszabályba kell foglalni. Ennek értelmében közterületen reklám közzétételére kizárólag utcabútor használható (vagyis az utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés, amely – a kormányrendelet szerint – részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál, azaz nem lehet rajta üzleti vagy politikai célú reklámot elhelyezni).

Berkecz Balázs építész, az Együtt alelnöke azt írja blogjában, hogy a Miniszterelnökség munkatársainak túlbuzgó dilettantizmusának köszönhetően mindez nem csak a politikai reklámokra, hanem az üzleti célú reklámokra is vonatkozik. Berkeczet megkereste a Mérce, és azzal a példával élt lapunknak a volt főépítész, hogy ha mindenki betartaná ezt a rendeletet, akkor egy fodrászüzlet sem tehetné ki a saját hirdetését a saját tulajdonú üzlet utcafrontjára. Nem csak a Jobbikkal, hanem a kisvállalkozásokkal is kitol így a Fidesz az Együtt alelnöke szerint.  

Az utóbbi években a plakátok frontján is egyre fokozódik a konfliktus Simicska Lajos, a Fidesz volt gazdasági háttérembere, és a kormányzat között. A Parlamentben is nagy vihart kavart az a plakátokról szóló törvény, ami végül a feles többséget igénylő, “a városkép rendezéséről” szóló törvénybe került bele, kétharmados támogatás híján. A Jobbik közelébe sorolt oligarcha, miután büntetést helyeztek kilátásba a politikai tartalmú plakátok miatt, üres plakátokat helyeztetett ki a cége a felületeire. A fehér plakáthelyekre pedig maga az üzletember kezdte felfirkálni az elhíresült Orbánról szóló mondatát a veszprémi éjszakában.

A kecskeméti rendelettervezet például úgy fogalmaz, hogy a közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. Kecskeméten külön pikantériája van a molinó kihelyezés megtiltásának.

2009-ben kikerült az egyik piac mellett lévő magánház kapuja felé egy molinó ezzel a felirattal:  Zombor úr! Bűzlik a város a korrupciótól!

A képet innen szedtük.

Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselő, aki abban az időben a város polgármestere volt, becsületsértés miatt feljelentést tett a rendőrségen. A városi ügyészség azonban a büntetőügyet megszüntette. Majd Zombor százmillió forintra perelte a ház tulajdonosát hitelrontásért. Végül. miután első fokon vesztett a politikus, elállt a pertől.

Szombathelyen már volt egy hasonló önkormányzati rendelet, ahol hatóságilag szabták meg  az adókat a köztéri hirdetésekre. Az óriásplakátok mellett például megadóztatnák a reklámzászlókat (250 Ft/m2/nap), a hirdetőembereket (1000 Ft/fő/nap), de még a hangos reklámokat is (2000 Ft/gépkocsi/nap) a vasi megyeszékhelyen. Ezek az adók nem szerepelnek a kecskeméti előterjesztésben, de az engedélyeztetési feltétel messzemenőbb kérdéseket vet fel.