Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Látszatszigorítás, valós embertelenség a határon

Ez a cikk több mint 7 éves.

Egyszer és mindenkorra számoljunk le a Fidesz-kormány egyik ordas hazugságával. Bárhányszor elmondhatják kormánypárti politikusok, hogy befogadjuk a háború elől menekülőket, ez egészen egyszerűen nem igaz. A bevándorlók távoltartása érdekében tett lépések a menekülteket is ugyanúgy sújtják, a rendpárti intézkedések a segítségre szorulókat is a határon kívül, legjobb esetben a túlzsúfolt tranzitzónákban tartják. A legújabb, kedden elfogadott szigorítás szerint a regisztrált menedékkérőket pedig zárt táborokban tartják fogva.

hatar-kerites.jpg

A kiskapu is zárva. Forrás: 444.hu

Orbán Viktor az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján azt mondta, a migrációt „nem humánosan és jól” kell kezelni, hanem ellen kell állni a migrációs nyomásnak. Ellenállás bármi áron, ez már köszönő viszonyban van a valósággal, nem úgy, mint a „mi befogadjuk a menekülteket” handabanda. Jöjjenek a tények és a számok, amelyek megmutatják ennek az ellenállásnak az igazi arcát.

2016-ban 4675 menedékkérelmet utasítottak el: ez munkanaponként 18 elutasítást jelent. És hogy kiknek mondták, hogy inkább gazdasági bevándorlók?

  • 11052 afgán regisztrált, státuszt kapott 30 fő
  • 4979 szírből 85 fő
  • 3873 pakisztániból 0 járt szerencsével
  • 3452 irakiból pedig 60-an kaptak menekültstátuszt

Pakisztán határeset, a többi ország viszont a béke szigete mostanság.

Szigorítunk, mert azt úgy szeretik a választóink

A héten azért került újra elő a menekültkérdés, mert kedden tovább szigorították a már eddig is szigorú jogi határzárat, valamint kiterjesztették az egész ország területére, az úgynevezett 8 kilométeres szabályt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy míg eddig a határtól számított 8 kilométeres sávban elfogott bevándorlókat szállíthatták vissza a határhoz őrizetbe, ezentúl az ország egész területén ez lesz a gyakorlat.

Mindkét szigorítás inkább szól a migráns téma napirenden tartásáról és a Fidesz-tábor izgalomba hozásáról, mint Magyarország és Európa biztonságáról. Viszont ennek az az ára, hogy emberiességből újabb egyeseket írt be magának a kormány.

A jogi határzár teljesen felesleges szigorítása mutatja meg ezt legjobban. Főleg, hogy ez inkább csak „szigorítás”, mert a valóságban a mostani törvénymódosítások csak egy hangyányit változtatnak azon a helyzeten, amit a 2015 szeptemberi menekültügyi csomag már kőbe vésett.

2015 szeptember 4-én rendkívüli országgyűlési napon fogadták el azt a tizenhárom törvénymódosítást — illetve azt a Btk.-módosítást is, ami után az illegális határátlépők a korábbitól eltérően nem szabálysértést, hanem bűncselekményt követnek el –, ami után jogi határzárról kezdtek beszélni. A jogi határzár fogalma röviden annyit tesz, hogy nem csak kerítéssel (fizikai határzár), hanem törvényekkel is megnehezítették a menedékkérők dolgát.

Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Ezek után szeptember 15-től elindult az új időszámítás menekültügyben és a kormány kihirdette a válsághelyzetet, amit épp a héten hosszabbítottak meg ez év szeptember 17-éig. Ekkor írtam meg, hogy csoda lesz ezentúl minden menekültstátusz, amivel nem is lőttem nagyon mellé, de egy kis pontosítást most tennék: kegy lett minden menekültstátusz.

Mégpedig azért, mert a Bevándorlási Hivatal statisztikái szerint továbbra is ad Magyarország menekültstátuszokat — bár nem túl bőkezűen, amiről később még lesz szó–, pedig saját törvényei alapján könnyen megúszhatná.

A jogi határzár egyszerű technikai ügynek tűnhet mindaddig, amíg nem koncentrálunk a dolog emberi jogi oldalára, főleg hogy az eheti törvénymódosításnak „hála” már őrizetben tarthatják a menedékkérőket. Ezzel párhuzamosan a menedékkérőket segítő civileket sorra tiltják ki a zárt táborokból, ellehetetlenítve így azt a segítségnyújtást, ami sokaknak nagyon fontos lenne.

Jó reggelt, másfél éve zárva a határ!

A legnagyobb csel egy 2015 augusztusi rendelet volt, amelyben biztonságos harmadik országnak nyilvánította Magyarország Szerbiát, Macedóniát és Görögországot. Ez azt jelenti, hogy az a menedékkérő, aki ezekből az országokból érkezik, minden további nélkül visszafordítható Magyarországról, hogy azokban adja be a menedékkérelmét, ugyanis nincs már oka menekülni. Ezzel lényegében elintézte a magyar kormány, hogy szinte mindenki elküldhető a magyar határtól.

Szerbia biztonságos országgá nyilvánítása már csak azért is cinikus húzás, mert a magyar kormány is tisztában volt vele, hogy a menedékkérőket rossz körülmények között tartják Szerbiában és rendszeresen bántalmazzák is őket a szerb hatóságok. Utóbbit Orbán is készségesen elismerte a mostani EU-csúcson, amikor azt mondta, az összevert menekültek biztosan a szerb oldalon szerezték sérüléseiket.

Ezt tetézve a déli határnál ekkor kialakított tranzitzónákra vonatkozóan olyan menedékkérelmi ügyrendet dolgoztak ki, ami látszateljárássá silányítja az folyamatot:

  • a korábbi 60 nap helyett 15 nap alatt lefolytatható az eljárás
  • a BÁH döntése után a kérelmezőnek mindössze 3 napja lesz bírósághoz fordulni, amelynek pedig 8 napja lesz dönteni (a második határidőt most tovább szűkítették)
  • könnyebbé tették a menekültügyi őrizet elrendelését
  • bevezették azt, hogy aki nem rendelkezik okmányokkal, annak a származási országával kell felvennie a kapcsolatát, hogy bizonyítsa személyazonosságát, különben automatikusan elutasítják (ez ott izgalmas, ahol összeomlott az állam és nem adnak ki okmányokat, mint például Szíriában)

És most már élőben sem kell ott lennie annak, aki dönt egy ember életéről, elég valamilyen telekommunikációs formában jelen lennie. Pedig személyesen is nehéz ilyen rövid idő alatt döntést hozni egy-egy menedékkérőről, főleg, hogy sok esetben traumatizált emberekről van szó, akik nem mindig tudják koherensen előadni a történetüket.

A módszer bevált: 2015-ben szeptember végéig 175963-an regisztráltak menedékkérőként, októberben mindössze 621-en. Ennyire volt létszükséglet tovább szigorítani a törvényeket.

2015 végére lényegében kiürültek a magyarországi menekülttáborok, év végére már kétszer annyian voltak idegenrendészeti- és menekültügyi őrizetben, mint nyílt táborokban.

Ezek alapján én is inkább illegálisan próbálkoznék

A világ azonban 2015 vége óta sem lett jobb hely, éljen erről bármi a külügyminiszterünk fejében. Porig rombolták Aleppót, az Iszlám Állam továbbra is tartja magát és a napokban Moszulból is kénytelen volt elmenekülni 45000 ember.

Ezeknek az embereknek üzeni a kormány, hogy inkább maradjanak a környező országok táboraiban, de ha már idáig menekültek, akkor Magyarország befogadja őket, végül is aláírtuk a genfi egyezményt.

A grafikon azt mutatja, mennyi menekült- és oltalmazott státuszt adott meg a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal az elmúlt években. Jól látsz, hogy lényegi ugrás 2013-ban volt: ekkor 18900 menedékkérő regisztrált, ami hatalmas növekedés a 2012-höz képest, amikor mindössze 2157. Azóta beállt a kiadott státuszok száma évi 400 körüli szintre, pedig nagy kilengések voltak még akkor is, ha kivonjuk a regisztrált mendékkérőkből azoknak a számát, akik nem várták meg itt az eljárás végét, ezért megszüntették a folyamatot.

Azaz a kiadott oltalmazott- és menekültstátuszok száma nincs összefüggésben a menedékkérők számával. Tehát tényleg a magyar hatóságok kegyén múlik a dolog.

Ki az a hülye, aki 7000 másik emberrel (körülbelül ennyien vannak most a határnál) vár a sorára a szemétben és a mocsokban a határnál a legális belépésre, ha látja mi vár rá? Hogy aki így próbálkozik, azokat szinte mindegyiküket visszafordítják? Kérdés még, miért próbálkoznak illegálisan azok is, akik nem terroristák? Azután is, hogy tranzitzónánként hetente 25-25 menedékkérőt engednek regisztrálni? Csak nem azért, mert nem marad más lehetőség?

A slusszpoén, hogy a 8 kilométeres szabály kiterjesztésével bárki visszairányítható ebbe a határmenti purgatóriumba. A friss törvénymódosításnak hála már a 14 és 18 év közötti gyerekek is: úgy alakítottak a gyermekvédelmi törvényen, hogy ebből se legyen baj.

De jó, legyen szigor, nem mintha a terrorveszélyt majd pont az oldaná meg, hogy rövidebb idő alatt zavarnak le egy menekültügyi eljárást. Viszont mi lenne, ha a szigorítások mellett végre arra is jutna figyelem, hogy akiken a szigort gyakorolják (például háború elől menekülő családok), azok legalább emberi körülmények között várják a nem túl reményteli sorsukat? Túlzás miniszterelnök úr? Ez már túl humánus lenne?

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.