Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mégis minek és mitől kellene megvédeni a rezsicsökkentést?

Ez a cikk több mint 5 éves.

Ráfordulunk lassan a kampányévre, Orbán Viktor évértékelőjében ki is jelölte az irányt, öt témát megjelölve, amelyekkel a következő 14 hónapunkat tematizálni akarják. Lesz persze megint harc, Brüsszel ellen és a menekültek ellen is, meg „a civil szervezeteken keresztül folyó átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérletek ellen”, de a védelemre is fókuszálunk: a munkahelyeket és a rezsicsökkentést fogjuk körbebástyázni, ha a miniszterelnök szavaiból jól vesszük ki a lényeget. Tényleg olyan értékes számunkra a rezsicsökkentés, hogy védeni kell azt?

rezsicsokkentes_rogan1.jpg

Rogán Antal és Németh Szilárd a rezsiharc kellős közepén

Tegyük a szívünkre a kezünket: a 2014-es választásokat megelőző kicsit több mint egy éves kampányidőszak legzseniálisabb fideszes húzása rezsicsökkentés volt. Élen a rezsiharcos Németh Szilárddal, aki rémálmokat okozott minden házmesternek, amikor utasításba adta, hogy ki kell plakátolni hónapról hónapra, hogy a házak közösköltségéből mennyit sikerült a kormánynak megspórolni.

De szép pillanatokkal is megajándékozott, amikor például még törvényt is módosított volna, hogy a számlákon a rezsicsökkentés számai külön erre a célra választott betűtípussal és színekkel jelenjenek meg. Mindegy már, hogy volt pontosan, a habonyi álomgyár biztos kézzel irányította a szavazók kezét a rezsicsökkentés bódulatában az ikszeléskor.

Aztán jött a kijózanodás, ami ilyenkor elkerülhetetlen. Bár előre is tudni lehetett, utólag sokaknak fájt a felismerés, hogy a Fidesz 2010 óta megvalósított programja a gazdagoknak kedvez, elég csak az adópolitikára vagy a családi kedvezményekre gondolni.

Ez a rezsicsökkentésnél is borítékolható volt: azoknál a családoknál, ahol meggondolják, mennyi vizet használjanak, vagy mikor és mennyit fűtsenek, mert nem mindegy, hogy mennyit költenek, jóval kevesebb maradt a zsebekben a rezsicsökkentés után annál, amennyi az életszínvonalat érdemben növelhette volna.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Mostanra viszont még rosszabb a helyzet (talán nem is véletlen, hogy a kampánykorszak hajnalán Orbán megint elő merte húzni a rezsikártyát). Mert bár amikor 2013 januárjában berobbant a Fidesz a nagy rezsidémon megregulázásával, valóban az volt a helyzet, hogy a világpiaci árak magasak voltak, csakhogy az azóta eltelt években a piaci gázár jóval olcsóbb lett, mint amit a kormányzati rezsicsökkentés hatására a lakosság érzékelhetett. Viszont a Fidesz nem volt érdekelt a reagálásban, mert saját kézben akarják tartani a rezsiügyet. Ezért a gázár mozgása a magyar lakosság számláiban nem jelenik meg.

A rezsilufi mára kipukkadt: a nemrég nyilvánosságra került adatok szerint még annál is nagyobb a baj, ahogy gondoltuk. 2012 után ugyan elkezdett csökkenni a rezsiszámlákkal elmaradt fogyasztók száma, csakhogy mostanra ez az örvendetes trend megfordult. 2016 áprilisához képest novemberre újra nőtt a rezsiszámlákkal elmaradó fogyasztók és a szolgáltatásból kikapcsoltak száma is.

Novemberre a gázt 77.825, az áramot 21.768 háztartásban kapcsolták ki. Tehát ennél lényegesen több ember él gáz és áram nélkül.

A magyar lakosság teljes rezsitartozása novemberben 50 milliárd forint körül volt, ennyivel tartoztak legalább 30 napja a fogyasztók. Köztük akad olyan, aki csak megcsúszott a fizetéssel, de a többség nem ilyen. Több százezren vannak, akik több mint egy éve görgetik maguk előtt rezsitartozásaikat. Csak az áram esetében 300 ezernél is magasabb ez a szám, azok nélkül, akik több irányba tartoznak egyszerre..

Ha azt vesszük, hogy nagyjából 5 millió olyan lakossági fogyasztó van, akinek kell valamilyen rezsit fizetnie, egyáltalán nem meglepő, hogy 2014 után 2018-ban is a rezsicsökkentéssel kell majd operálnia a Fidesznek, ha a lakosság orra előtt mézesmadzagot akar elhúzni.

Érdekes volt mégis a megfogalmazás, amivel Orbán Viktor élt. Mégis kitől kéne megvédeni a rezsit? A világpiactól, amelynek árai már a magyar árak alatt sunnyognak? Érzi valaki úgy, hogy a rezsicsökkentés veszélyben lenne? Hiszen a Fidesz eddig is kénye-kedve szerint csökkentett, nem számolva például azzal, hogy a kéményseprés behúzása miatt konkrétan a lakosság életét veszélyeztetik

Kérdés, hogy a folyamatos rezsiharcba belefáradt, és tartozásait maga előtt görgető százezrek hisznek-e még abban, hogy ami az elmúlt 4 évben nem sikerült (kikeveredni az adósságból), az 2018 után megvalósulhat?

Az biztos, hogy a Fidesz a rezsiharcban sem tett mást, csak a szokásosat. Két részre osztotta az országot: gazdagokra, akiknek még többet hagy a zsebében, és szegényekre, akik megelégszenek néhány száz forinttal is, a nagy rezsiharc győzelmi sarcaként.

Ha mindez nem lenne elég, akkor most Kósa Lajos még bedobta a tutit is: lesz nemzeti konzultáció a miniszterelnök úr által megnevezett legfontosabb kérdésekben, tehát a rezsicsökkentéssel kapcsolatban is. Hurrá. Hagyjuk is az olyan kicsinyes szempontokat, hogy miért éppen az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezés véghajrájában tesz úgy a Fidesz, mintha érdekelné a nép véleménye.

De mégis mit lehet kérdezni a rezsicsökkentésről? Megvédjük? Legyen? Menjünk el a falig? Vagy megint csak arról van szó, hogy kidobunk egy laza milliárdot, hogy a postás szétszórhassa újra a miniszterelnök úr álságos kérdőívét, amelyben biztosít arról minket, hogy a nép szavára hallgatva megvédi nekünk a rezsicsökkentést akár az egész világgal szemben? Most, 2017 tavaszán, amikor nagyon kell a Fidesznek, hogy egy kicsit összerántsa a szétzilált tábort.

Pedig a felháborító menekültellenes nemzeti konzultáció, az agymosásra és pénzherdálásra tökéletesen alkalmas uszító plakátkampány, majd az azt követő népszavazás már megmutathatta volna, hogy nem minden esetben sikerül a kormányzati ideológiát letolni az emberek torkán. Persze, a rezsi más dolog, hiszen a pénzünkről van szó.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.