Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jelentés Berlinből: nem fogunk félni!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Berlin nyugodt ezekben a napokban. Ha nem tudná az ember, mi történt, észre se venné. A téli hidegben az utolsó karácsonyi ajándékokért futkosnak a lakók – minden „business as usual„. De a nagyobb tereket, gyülekező helyeket, pályaudvarokat és repülőtereket nagyobb rendőrségi jelenléttel védik. Főképp azért, hogy az esemény utáni napokban megnyugtassák az embereket, és a potenciális utánzók veszélyét elhárítsák.

61a4672d-fb82-464b-a722-8f81bb40ebd9.jpeg

Fotó: AFP

Berlin jobban tisztában van azzal, mi történik, ha a félelem a populizmus kezére játszik, mint szinte bármelyik másik város a világon. Az utcákon, a házak előtt a földbe helyezett arany kövek (Stolpersteine) emlékeztetnek arra, hány ember, hány berlini család esett áldozatul a populizmusnak 70 évvel ezelőtt. Az arany kövekbe azon emberek nevei vannak bevésve, akiket a házból hurcolt el a Gestapo a táborokba. A mostani támadás színtere, a most már hírhedt Breitscheid tér pedig Rudolf Breitscheid után lett elnevezve, aki szociáldemokrata ellenzéki munkája miatt esett a nácik áldozatául.

A téren a Vilmos császár emléktemplom (Kaiser-Wilhel-Gedächtniskirche) is emlékeztet a második világháborúra: Nyugat-Berlin egyik legforgalmasabb helyén még mindig romosan áll, sosem lett restaurálva. Így mutatja, hogy Berlin a világháború után a mai Aleppóra hasonlított, mely szintén a félelemnek és populizmusnak esett áldozatul.

Ebben a templomban mondott beszédet kedd este  Michael Müller, Berlin főpolgármestere , a Breitscheid téri katasztrófa 12 áldozatának emlékére. Beszédében  arra kérte a berlinieket, hogy tegyék azt, amit nehéz időkben mindig tesznek (és ez a város sok nehéz időt túlélt már): fogjanak össze, legyenek bátrak és magabiztosak. Egy szabad társadalomban nem lehetséges a teljes biztonság – ez az ára a szabadságnak. A berliniek számára ez is személyes tapasztalat, hiszen az elmúlt évszázadban kétszer is éltek olyan társadalomban, amely nem volt szabad: először a nácik, majd az NDK alatt. Mindkét államban a társadalom lehallgatásokkal és a szólásszabadság elvesztésével fizetett az állítólagos biztonságért.

Angela Merkel kancellár, Heiko Maas igazságügyi miniszter és más magas rangú politikusok is  hangsúlyozták, hogy a terrorcselekmény politikai következményeiről most még nem szabad beszélni. Ezzel próbálják elhárítani a félelemből fakadóan túl gyorsan levont következtetéseket. Annak ellenére, hogy a Merkel vezette CDU-tól főleg jobbra eső pártok (AfD, CSU) már jelezték, hogy szerintük több fegyver kellene a rendőrségnek, és több térfigyelő kamera.

De ezzel nem mindenki ért egyet. Frank Tempel (Die LINKE), hajdani nyomozó, és most a Bundestag belpolitikai bizottságának helyettes elnöke szerint a térfigyelő kamerák jelentősége túl van becsülve. Utcákon, tereken nagyon egyszerű elkerülni a kamerákat. Bevásárlóközpontokban és pályaudvarokon már inkább van értelmük, de a térfigyelő kamerák mindenképpen csak a tünetek kezelésére alkalmasak, a belföldi terror kiváltó okain és gyökerein nem segítenek.

Sokan egyesített bevándorláspolitikát követelnek. De ehhez először is el kellene kezdeni Németországot bevandorló-országként kezelni, amit a CDU politikusai a `80-as évek óta próbálnak elvitatni. Pedig ez az ország már régóta olyan hely, ahova nagyon különböző helyekről és helyzetekből jönnek emberek, és sok különböző ideológiának vannak kitéve. Emiatt nagyon fontos lenne a kirekesztő, félelemmel operáló ideológiák ellen küzdeni, és ebbe a küzdelembe erő- és energiaforrást invesztálni.

Merkel politikáját jelenleg  súlyos kritikával illetik  a szélsőjobboldali pártok. Persze, az AfD és más jobb-populista erők pont egy ilyen alkalomra vártak, hogy mint a keselyűk, rávethessék magukat „Merkel hallottaira”.

Felcsillant egy kis remény, amikor a támadás utáni AfD-gyűlésen a kancellári hivatal előtt alig 200 ember gyűlt csak össze, köztük pár neves AfD politikus. A Breitscheid tér melletti Hardenberg téren pedig nyolcszázan demonstráltak a szerda esti hidegben a a gyűlölet ellen.

2017-ben Németország választ. Ekkor fog eldőlni, hogy tényleg nyugodt-e annyira az ország többi része is, hogy ellen tudjon állni a félelemnek, amelyet a populizmus szít, és hogy az ország ellenáll-e a kirekesztő ideológiáknak, akár keresztény, akár muszlim vallásra hivatkozik. Bízzunk benne, hogy akárcsak most Berlin, Németország is ellenáll majd a félelemnek.

Olvass tovább!