A nemzeti történetírás arra fókuszált, ami Magyarországot a világ többi részétől megkülönböztette, nem pedig arra, ami országunk történetét az évszázadok során összekapcsolta a világ szinte összes, emberek által lakott részével.
Meg kell értenünk tényleges helyünket a világban, mégpedig azért, hogy végre leszámoljunk a rendszerváltás korának illúzióival. Ezek az illúziók mélyen munkálnak az emberekben az átmenet óta. Meghatározzák azt, ahogyan a múltunkat és a körülöttünk zajló folyamatokat érzékeljük, ahogyan az Orbán-rendszert megítéljük. Podcast Kiss Viktorral, Marikovszky Andreával és Gerőcs Tamással.
A politikai hatalom eszközként használja a magyar divatot és dizájnt, de nem mindegy, hogy hogyan.
Gondolatok Antal Attila Chicago a Dimitrov téren: Neoliberalizmus és Kádár rendszer című könyvéhez
Csak a történeti-társadalmi elemzés mutathatja ki, hogy amit ma „természetesnek” gondolunk, távolról sem magától értetődő. A rasszizálás az alávetés eszköze és igazolása egyben.
Szijjártó Péter pedig az üzleti Rambo, aki repülőről helikopterre ugrálva villámkézzel sáfárkodik a magyar munkásokkal.
Mit jelent a profitráta, és hogyan függ össze a kapitalizmus összeomlásának gondolatával? Van még relevanciája napjainkban is Marxról gondolkodni?
Hacsak nem cselekszünk azonnal és szolidárisan – ha pedig az USA-n múlik, nem fogunk.
A G20-találkozón többen is szorgalmazták bevezetését.
2010 után az Orbán rendszer a nemzeti tőke számára előnyös integrációs modellt szorgalmazott, mely egyszerre tudja a külső befektetők profitját, és a belső tőkefelhalmozást biztosítani, a költségeket pedig a társadalom kiszolgáltatottabb szereplőire helyezni.
