A nemzeti történetírás arra fókuszált, ami Magyarországot a világ többi részétől megkülönböztette, nem pedig arra, ami országunk történetét az évszázadok során összekapcsolta a világ szinte összes, emberek által lakott részével.
120 éve született Illyés Gyula. A francia forradalom nagy hármas jelszavából alighanem a testvériség és az egyenlőség ragadta meg igazán őt, s paradox módon az Egy mondat a zsarnokságról miatt a szabadságot kötné hozzá a csonka és pontatlan emlékezet.
1922. október 31-én Benito Mussolini a feketeingesei élén menetelt Rómában. Megszerezte a hatalmat, megalakította az első fasiszta kormányt. De pontosan hogyan került hatalomra, és abban mekkora szerepe volt a római menetelésnek, illetve az olasz királynak?
A nyugat-európai polgárság lázadása Lengyelországba is elért, a felkelést leverő orosz hadsereg hozta a kolerát. A pusztító kór iszonyatos szenvedést hozott a népre, és a járvány nyomán kitörő spontán lázadásokból a politikai osztály is tanult.
Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését.
Az első magyarországi feminista folyóirat szerkesztése mellett neki köszönhető, hogy 1913-ban Budapesten rendeztek nemzetközi nőkongresszust, ahova a világ szinte minden tájáról érkeztek delegáltak.
A monarchia ma már nem több, mint a feudális elnyomás, az előjogok, a szolgaság abszurd maradványa egy valóságshow-val keresztezve.
Száz éve született Howard Zinn történész, író, aktivista, aki Noam Chomsky szerint „egy egész nemzedék lelkiismeretét megváltoztatta”.
Az 1989 augusztusi magyar–nyugatnémet egyezményt jóval gyakorlatiasabb szempontok határozták meg, mint amennyit az azóta eltelt években tartott ünnepi szónoklatok hajlandók voltak elismerni.
A dokumentumok alapján a Német Szövetségi Köztársaság összesen 150-200 millió márkát fizethetett a magyar-osztrák határon átkelő keletnémet menekültért.
